Egyelőre nincs teendőjük a kutak gazdáinak

Néhány hónapja már komoly figyelem övezi a fúrt kutak sorsát – különös tekintettel arra, hogy egy még hatályos törvény alapján ez év végéig kellett volna engedélyeztetniük ezeket az érintetteknek. Amíg a fúrt kutak legalizálására vonatkozó eljárás rendjét rögzítő jogszabály nem jelenik meg, addig a tulajdonosoknak semmilyen kötelezettsége nincs. A korábbi határidőt két évvel meghosszabbító jogszabályt heteken belül elfogadhatja az Országgyűlés.

– Jelenleg minden vízilétesítmény megépítése és üzemeltetése engedélyhez kötött. Az illetékes hatóság lehet a települési önkormányzat jegyzője vagy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság – fejtette ki Szandai József. A NAK megyei elnöke hozzátette: a jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely néhány feltételt együttesen teljesít. Ezen kritériumok közé tartozik, hogy nem érint védett vízbázist, legfeljebb évente 500 köbméter a vízigény, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, nem gazdasági célú vízigény, tehát házi ivóvízigényt vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja.

– Az 1885-ben megalkotott vízjogi törvény megszüntette a vizek magántulajdonát, így a legkisebb kutak létesítése és üzemeltetése szinte mindig is engedélyhez kötött tevékenység volt. A 2016-os törvénymódosítás az illegalitással járó bírság eltörlését tette lehetővé, a gazdasági vízilétesítmények esetében akár egymillió forintos bírság is társulhatott. 2016 tavaszán jelent meg a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztését támogató felhívás, amelyben az öntözéses beruházásokra közel ötvenmilliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. A 2016-os törvénymódosítási kezdeményezés a szigorú bírság elkerülésén túl az uniós források biztonságos lehívása, valamint a kötelezettségszegési eljárás elkerülése érdekében történt, hiszen a legálissá vált agrárkutak tulajdonosai már vidékfejlesztési programos pályázatokon is indulhatnak – mondta Szandai József.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Nógrád megyei elnöke hozzátette: a hatályos szabályozás szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi.

Szandai József kiemelte: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett törvénymódosító javaslatban ezen határidő 2020. december 31-ig való meghosszabbítása szerepel, ez pedig már az Országgyűlés előtt van. Továbbá azon túl, hogy összhangban van a Víz Keretirányelv stratégiatervének 2021-ig elkészítendő felülvizsgálatával, valamint a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazatfejlesztési felhívásának 2020. augusztus 3-i utolsó benyújtási lehetőségével, ebben a formában már egyáltalán nem sért alkotmányos jogokat.