állattartás

2019.05.25. 16:00

Az állatok ivartalanítása számos problémára gyógyír

Állatvédők egybehangzó véleménye szerint, ha a hazai állattartási körülményeken hatékonyan kívánunk javítani, a legfontosabb teendő az ivartalanítás minél szélesebb körben való megvalósítása.  

Sziládi Krisztina

Gondos kezekben az eb: dr. Perjés Zoltán is a piaci ár alatt végzi el a beavatkozást

Forrás: N.M.H.

Fotó: Torjay Attila

Sajnos szűkebb hazánk nem büszkélkedhet túlzottan magas állattartási kultúrával. Az itt működő állatvédő szervezetek siralmas állapotokról tudnak beszámolni, rengeteg a kidobott kutya, macska, de a gazdáknál is sokszor olyan, az életüket veszélyeztető körülmények között tengődnek négylábú barátaink, ami bőven kimeríti az állatkínzás fogalmát.

Saját vagyonával állt az ügy mellé

Nyugat-Nógrád rászoruló, gazdátlan állatain a Fido Állatmentő Alapítvány és a San Lazaro Állatvédő Alapítvány segít. A svájci Susy Utzinger Stiftung für Tierschutz szervezet támogatásának köszönhetően tavaly folyamatosan anyagi segítséget tudtak nyújtani házi kedvencek ivartalanításához, idén nem kaptak ilyen támogatást. A Fido elnöke, Rózsa Márta saját vagyonából ajánlott fel egy komolyabb összeget a megyében szerény anyagi körülmények között élő gazdiknak kedvenceik ivartalanítására. Feltétel az, hogy a tulajdonos, ha csak egy jelképes összeggel is, de járuljon hozzá a műtét költségeihez, amelyet szintén piaci ár alatt végez Balassagyarmaton dr. Perjés Zoltán állatorvos. Az ivartalanító műtétre jelentkezni a San Lazaro Állatvédő Alapítványon keresztül lehet.

A társadalmi összefogás ugyan egyre jobban működik, a közösségi médiának is minden bizonnyal fontos szerepe van abban, hogy egy-egy állatmentő akció viszonylag gyorsan lezajlik ma már, és a mentett állatok gazdásítása is egyre gördülékenyebb, de képtelenség annyi szerencsétlen kutyának és macskának új gazdát találni, amennyit naponta összeszednek Nógrád megye városaiból, falvaiból, vagy épp az útszéli árkokból.

A probléma mindig újratermeli önmagát, s ahogy a régi mondás tartja: ha valami viszket, azt nem vakarni kell egyre jobban, hanem a viszketés okát megszüntetni. Jelen esetben az ok a túlszaporodás, erre pedig nem az a megoldás, hogy az állatvédők telefonjait csörgetjük egész nap, hanem a baj gyökerét kell orvosolni: minden kisállat-tulajdonosnak joggal elvárható kötelessége, hogy ivartalanítsa állatát, hacsak nem tenyésztésre szánja őket.

Az ivartalanítási beavatkozást ma már jól felszerelt állatorvosi rendelőkben végzik megyénkben is, biztonságos körülmények között, így gyakorlatilag egy minimális kockázattal járó rutinműtétről beszélünk. A beavatkozás számos előnnyel jár: megelőzhető vele a nem kívánt szaporulat, elmarad az ivarzás, ami kellemetlen tünetekkel jár, az ivartalanított állattok tovább élnek és általában könnyebb együtt élni velük. Csökken továbbá az ivarszervi betegségek valószínűsége, a sérülések és balesetek veszélye is.

Sokszor merül fel kifogásként, hogy az ivartalanító műtétek meglehetősen drágák. Valóban nem olcsó beavatkozásról beszélünk, ugyanakkor egyszeri kiadást jelent, míg az évente többször ellő állatok folyamatos költségei hosszú távon minden bizonnyal kevésbé kifizetődőek.

Szűkebb hazánkban több állatvédő szervezet is hozzájárul a kisállat-tulajdonosok ivartalanítási költségeinek a csökkentéséhez.

Gondos kezekben az eb: dr. Perjés Zoltán is a piaci ár alatt végzi el a beavatkozást
Fotó: Torjay Attila / N.M.H.

A megye keleti felén a salgótarjáni Befogad-Lak Állat- és Természetvédő Közhasznú Alapítvány legutóbbi tavaszi akciója most zajlik. Tóth Hajnalka, az alapítvány munkatársa tájékoztatott minket a részletekről.

– Három állatorvossal dolgozunk együtt – dr. Boros Imrével, dr. Sándor Nikolettával és dr. Mag Gyulával –, akik kedvezményes áron vállalják a műtéteket. Ezeknek a beavatkozásoknak az árából ötven százalékot az alapítvány magára vállal, tehát egy nyomott áras műtét felét kell kifizetnie a gazdinak. Összesen 450 ezer forintot tudtunk erre az akcióra elkülöníteni, ezt az összeget a felajánlott adó-egyszázalékokból fedezzük. Kutyák esetében feltétel, hogy az állat csipelve legyen. A tavaly őszi akciónkról pontos adatokkal rendelkezünk már: 35 nőstény és 23 kandúr macska, 24 szuka és 16 kan kutya esett át a műtéten – tette hozzá. Az alapítvány tavaszi lehetőségei ugyan már kimerültek, de ősszel újabb akciót indítanak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!