Elkeseredett harc folyik a kilencvenéves szandai hársfákért

Akkor úgy tűnt, hogy valahogy elcsitultak a hullámok, mégis maradnak a fák. Múlt hét csütörtökön azonban, a falubeliek legnagyobb megdöbbenésére, megjelent egy daruskocsi fakivágással foglalkozó szakemberekkel és elkezdték a munkát.

Megkerestük a település polgármester asszonyát, Rugáné Pongrácz Máriát, aki elmondta, hogy reggel az irodába érve egy több mint harminc helyi lakos aláírását tartalmazó beadvány fogadta, melyben kérik őt és a képviselő-testületet, hogy mielőbb vegyék helyi védelem alá a fákat, megakadályozva ezzel kivágásukat. Most az önkormányzat kikéri a főépítész véleményét is az ügyben, utánajárnak a felmerülő jogi kérdéseknek, hogy az új településképi kormányrendelet mit határoz meg hasonló helyzetben. A Bükki Nemzeti Park szakértőjét is felkeresték a problémájukkal, onnan válaszra várnak, ha szükséges, egy harmadik szakvéleményt is kérnek. A szandai polgárok pedig kissé elkeseredettek, mert nem szeretnének szembe menni az egyházzal, de mint mondják: minden törvényes lehetőséget meg fognak ragadni, hogy megőrizzék lakóhelyük értékeit.

A templom és a hozzá szervesen kapcsolódó fasor idilli képet alkot, az is tisztán érezhető, hogy a falu lakói komoly érzelmi szálakkal kötődnek a templomkertet díszítő hársakhoz. Mondhatjuk azt is, hogy az identitástudatuk részét képezik, hiszen a Belső-Cserhát kicsiny falvainak, köztük Szandának a lakói, ha meg akarják határozni saját helyüket a világban, sokszor a természeti környezetbe kell, hogy kapaszkodjanak, hiszen ezek a települések nem mondhatnak magukénak kiugró értékekkel bíró építészeti környezetet.

A település értetlenül és döbbenten áll a fák eltüntetésére irányuló kitartó próbálkozás előtt. Mint mondják, a szóban forgó ház tulajdonosai nagyon félnek, hogy valamelyik fa kidől és kárt tesz az ingatlanjukban. Ez a félelem meglehetősen alaptalannak tűnik, hisz ezidáig semmi olyan nem történt, amiből erre az esetleges szerencsétlenségre következtethetnénk. Ősszel megpróbáltuk megszólítani a kivágást szorgalmazó testvérpárt, sikertelenül.

A félelmek eloszlatására egyébként kiválóan alkalmas lehetne az az igazságügyi szakértői vélemény, melyet tavaly a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület egyik tagja készített, és amely világosan kimondja, hogy római katolikus egyház tulajdonát képező telken található hársak közül csupán egy fa esetében határozhatók meg teendők: a fa útra hajló vastag ágát célszerű levágni. Ezzel a fa húzása megszüntethető, így még a legerősebb vihar esetén sem dől ki. A többiek állapota kifejezetten jónak mondható. A 11 hársfa együttes értéke egyébként 14 millió 414 ezer forintra tehető ezen szakértői vélemény alapján.

Persze a helyzet nem ilyen egyszerű. A másik oldal is elkészíttette a maga szakértői véleményét, azt egy minősített favizsgáló végezte el külső és belső műszeres vizsgálattal. A szakember 35–45 százalékos károsodást állapított meg a szóban forgó fáknál. Az ő ítélete alapján négy fát azonnal ki kell vágni, a többit pedig vissza kell metszeni.

Hogyan végződött a múlt heti favágó akció? Egyelőre a szandaiak győzelmével, mivel a daruskocsi köré sereglett helybeliek pusztán azzal, hogy a kivágáshoz szükséges engedélyek láthatását követelték, eltántorították a favágókat munkájuk végrehajtásától.

Vagyóczki József plébános úr telefonos megkeresésünkkor közölte velünk, a saját felelősségének tartja, hogy a templom és környéke biztonságos legyen, a püspök úr már döntött az ügyben, ő a fakivágás mellett kiálló szakértői véleményt tekinti mérvadónak. A veszélyessé vált fákat tehát kivágják, a többit pedig legallyazzák.