Százhuszonöt éve alapították a Salgótarjáni Öblösüveggyárat

Egy 1884-es dokumentum rögzíti az üvegpalackok tömeges magyarországi gyártásának megvalósítását kezdeményező kereskedelmi minisztériumi leiratot. A budapesti gyógyvizek – elsősorban Saxlehner András által feltárt Hunya János keserűvíz – értékesítéséhez szükséges palackok előállításával együtt az osztrák gyárak monopóliumának megtörését is megcélozták – mondta Sarló Béla Andor, az Öblösüveggyártás Hagyományápoló Egyesület elnöke.

Hozzátette, az 1880-as évek első felében 1,5 millió forint alaptőkével jött létre az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt., amely az akkori állam északi és déli területén több üzem működtetését is átvette.

A budapesti központú társaságba tömörült tőkéscsoport 1892 tavaszán határozta el a kiemelt jelentőségű palackgyár megvalósítását. Tudatos helyszínkeresés alapján Fridrich Edvárd, a részvénytársaság kiskapocsi gyárának vezetője Salgótarjánba látogatott. Gerber Frigyes bányaigazgatóval történő egyeztetése során megismerte a Budapesttel összeköttetést teremtő vasútvonal működését, továbbá a Szilárdy Ödön és István birtokán lévő homokbánya termelésének bővítési lehetőségét. Ezt követően megállapította, hogy a településen minden feltétel adott az új gyár működtetéséhez.

Ma is őrzik az értékeket

Tucatjával vannak megyénk településein pusztulásra ítélt gyárak, üzemek. Ezek egy részét már lebontották, a többi pedig az enyészetté válás útján halad. A 125 esztendeje alapított, egykor szebb napokat megélt öblösüveggyár is hasonló sorsra jutott. Többszöri tulajdonosváltás után 2009-ben befejezte működését. Bár az eredeti állapotok visszaállítása nem sikerült, mégis örvendetes, hogy az öblösüveggyártás munkakultúrája, a szakmai tudás, a tradíciók és az értékek megőrzése – bár jóval kisebb mértékben –, de túlélte a gyárbezárást azáltal, hogy 2011-ben megalakult a Tarján Glass Kft. A cég jelenleg mintegy ötven ember számára biztosít állandó munkahelyet.

Sarló Béla Andor kifejtette: 1892. június 19-én a társaság igazgatósága bejelentette, hogy a legrövidebb időn belül Salgótarjánban, vagy Gömör megye alkalmas területén szén felhasználásával, regeneratív tüzelésű Siemens kádkemencével, illetve sötétzöld üveg előállításával palackgyárat kíván felépíteni.

Baross Gábor májusi halálát követően Lukács Bélát nevezték ki kereskedelmi miniszternek. Hivatalába lépését követően felgyorsította az iparág kiemelt fejlesztésével kapcsolatos tárgyalásokat. A két beterjesztett terv közül az összes feltétel ismeretében Egeressel szemben Salgótarjánt választotta a beruházás helyszínéül.

A kormányszintű egyeztetéseket követően a miniszter november 13-i levelében közölte Gömöry Oszkár miniszteri tanácsossal, a részvénytársaság elnökével, hogy a törvényben biztosított összes beruházási kedvezmény igénybevétele érdekében a tőkéscsoportnak legalább 200 ezer koronát kell befektetnie. Az építkezést 1893 áprilisáig meg kell kezdeni és az üzembe helyezésnek 1894. április elsejéig meg kell történni.

1892. november 26-án az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. közgyűlése 400 ezer korona saját forrás felhasználásával döntött a gyár megalapításáról.

– Az igazgatóság, illetve a kereskedelmi minisztérium folyamatos konzultációja során tisztázódott, hogy az állam 90 ezer korona kamatmentes kölcsönt ad 15 év törlesztési határidőre. Ezen kívül adó- és vasúti szállítási kedvezményekkel járul hozzá a település harmadik jelentős ipari tevékenységének sikeres megvalósításához és működéséhez – fejtette ki Sarló Béla Andor.

Ma, délután 14 óra 30 perckor a Dornyay Béla Múzeum Baráti Köre, illetve az Öblösüveggyártás Hagyományápoló Egyesület a Salgótarjáni Öblösüveggyár 125 éves megalapítására emlékezik. Az összejövetelen két előadást is meghallgathatnak az érdeklődők, amelyek az üveggyártás kezdetei időszakáról, kialakulásáról, valamint fejlődéséről szól majd.