Egy jó közösség megteremtése a cél Héhalomban – a focicsapat vezetőedzőjével beszélgettünk

– Nyáron vetted át a csapat irányítását. Hogyan fogadtad a megkeresést és mi volt az oka, hogy végül igent mondtál?
– Az előző télen csatlakoztam az egyesülethez, mint játékos. Ez alatt a fél év alatt szereztem némi tapasztalatot a Nógrád vármegyei labdarúgást illetően. A nyári átigazolási időszak alatt történt egy változás a csapat háza táján és ezt követően kért fel a feladatra Bakos József polgármester úr. Nehéz egy ilyen váltás, korábban már több együttesnél is megtapasztaltam, hogy milyen játékosból edzővé válni. Itt is hasonlót éltem át, mert akikkel előtte jól szórakoztam a meccsek után, most a „főnökük” lettem. A korom ellenére nagyon szeretek focizni, elcsábul az ember, amit egy idő után nehezebb kezelni. Ennek ellenére örömmel vállaltam el a feladatot Farkas Ferenc kollégámmal és úgy érzem, hogy sikerült is egy nagyon jó csapatot összekovácsolnunk a nyáron és nagy reményekkel vágtunk neki a bajnokságnak.

–  Milyen céllal vágtatok neki a bajnokságnak?
– Az elnök úrral egyetértésben igyekeztünk reális célkitűzést megfogalmazni, de szerettünk volna egy olyan elvárást megfogalmazni a játékosok felé, ami motiválja a csapatot és harcolni kell érte. Azt akartuk ezzel elérni, hogy a srácok ne elégedjenek meg a bennmaradással, legyen egy kis motiváció a félszezon alatt, így az első öt hely valamelyikét határoztuk meg a szezon végére. Tisztában voltunk vele, hogy mindent figyelembe véve ez egy kicsit nagy falat lesz, de a játékosokban rejlő potenciál alapján egyáltalán nem megvalósíthatatlan. Ezért fogunk küzdeni a téli felkészülési szezon után.

–  Elég nehéz sorsolásotok volt, hiszen az első négy körben már a három dobogóssal játszanotok kellett. Hátráltatta ez a nehéz kezdés az együttest?
– Az biztos, hogy egy ilyen rajt után nehéz felállnia egy csapatnak. A nyári edzőmérkőzéseinken folyamatosan tudtunk fejlődni, rengeteg új igazolásunk volt, a visszatérőket is be kellett építeni, szóval időbe telt míg összekovácsolódtunk a rajtra. Tökéletes létszámmal indultunk neki a bajnoki küzdelemsorozatnak és amikor jött a Karancslapujtő elleni nyitómérkőzés, akkor egy óriási vereségbe szaladtunk bele. Nem is az volt az elkeserítő, hogy egy hat nullás vereség lett a vége, hanem inkább a játék képe és a játékosok hozzáállása szomorított el. Ezt követően egy nagyon erős, az NB III–at is megjárt Bánk–Dalnoki Akadémia látogatott hozzánk, majd játszottunk a feljutásra pályázó Érsekvadkert ellen is. Az első vereség után jó lett volna egy kis szünet, hogy mentálisan össze tudjuk magunkat szedni, de sajnos erre nem volt lehetőség. Szerencsére azt vettem észre, hogy a rossz kezdés nem zilálta szét a csapatot és nagyon hálás vagyok a héhalmi közösségnek, hogy nem fordult el a csapattól és ugyanúgy mellettünk álltak.

–  Elég hullámzóra sikerült a félév, hiszen remek győzelmek mellett nem várt vereségeket is elszenvedtetek. Melyik lehet a csapat igazi arca?
– Érdekesre sikerült ez a félév, hiszen voltak nagyon jó periódusaink és olyanok is, ahol papíron talán nekünk állt volna a zászló, de nem tudtunk élni a kínálkozó lehetőséggel. Az amatőr sport sajnos ilyen, de úgy érzem, hogy a csapategységünket nem bontotta meg ez a hullámzás. Hogy melyik lehet az igazi arcunk?! Nehéz kérdés, mert láttam úgy futballozni a srácokat, ahogy minden edző szeretné, de emellett olyan is, hogy én is a fejemet fogtam. Azt azonban el kell fogadnunk, hogy mindenkinek vannak rossz napjai, így a mi játékosainknak is, de a jövőben szeretnénk ebből tanulni, hogy kiegyensúlyozottabbak lehessünk. Egy bajnoki versenyfutás ezért nehéz, mert aki a legjobb szeretne lenni, annak fenn kell tartania a jó teljesítményt, ami az igazán jó csapatok ismérve.  Ahhoz, hogy az első öt hely valamelyikére odaérjünk ebben mindenképpen fejlődnünk kell és több munkát kell beletenni.

– Érdekes, hogy pontjaitok jelentős részét otthon szereztétek. Miben jelent ekkora pluszt a csapatnak a hazai pálya?
– Ez egy nagyon furcsa anomália, amire nehéz megfelelő választ adni. A saját pályánk egy átlagos létesítménynek számít Nógrádban. Azt vettem észre egyébként, hogy minél jobb körülmények között játszunk, annál jobb teljesítményt tudunk lerakni az asztalra. Benne lehet a pakliban, hogy a srácok otthon jobban elvárják maguktól a sikert, mint idegenben. Sokak fejében az élhet, hogy otthon győzni kell, idegenben pedig egy–egy siker már extra teljesítményt jelent. Lehet, hogy nálunk is ez van kódolva, így ez jobb teljesítményt jelenthet, ha otthon lépünk pályára. Lehetséges az is, hogy mentálisan dob a srácokon valamit az otthoni környezet.

– A nyári záráskor milyen eredményekkel és helyezéssel lennél elégedett?
– Nem könnyű erre a kérdésre válaszolni. Nagyon jó labdarúgóink vannak, akiknek azonban az élet más részein is helyt kell állni, így a foci számukra csak kikapcsolódás. Az lehet számunkra a cél, hogy élvezzük a játékot, ez a jó közösség továbbra is megmaradjon és ha ezek mellé még jó eredmények is párosulnak, akkor az csak hab a tortán. Reménykedem abban, hogy tavasszal hétről–hétre jó teljesítményt tudunk majd nyújtani, ami büszkeséget jelent majd Héhalom községnek és ne a kieső zóna közelébe legyünk, hanem a középmezőny elejére érjünk oda. Nem eredménycentrikusan állunk hozzá a szezon második feléhez, hanem hosszú távon szeretnénk egy jó csapategységet, egy jó társaságot összehozni, így minden apró siker sokat dobhat ezen a folyamaton.

– Mikor kezditek meg a felkészülést és várhatóak-e igazolások a téli szünetben?
– A felkészülést már január 5-én elkezdtük egy csapatösszetartó tréninggel, valamint múlt hét kedden megtartottuk az első átmozgató edzésünket. Hétvégén már jön az első felkészülési találkozó, ahol az MLSZ Heves Vármegyei Igazgatósága által szervezett Téli Kupa első fordulójában a Lőrinci csapata ellen lépünk pályára. Ellenfelünk meghatározó szereplője a hevesi vármegye egynek, így rögtön egy komoly erőfelmérő vár ránk szombaton 13 órás kezdéssel Hatvanban a Népkerti Sporttelepen. Ezt követően január 28-án a szintén vármegyei I. osztályban szereplő Petőfibánya ellen játszunk, majd február elején a Pásztó ellen zárjuk a csoportot. Nem nagyon örülök, hogy nógrádi csapattal is játszanunk kell, mert éppen elég egy szezonon belül kétszer játszani egy-egy csapattal, de ha már így alakult, annak örülök, hogy a pásztóiakkal csapunk össze, mert az ősszel egy nagyon jó meccset tudtunk ellenük játszani. Két távozónk lesz a téli szünetben, Nagy Szilárd és Kotasz Erik is jelezte, hogy máshol szeretné folytatni a pályafutását, amibe az egyesület bele is egyezett. Több érkezőnk is lesz azonban, Vasas Bertold Petőfibányáról igazol hozzánk, korábbi játékosunk Hajdu József pedig visszatér hozzánk Apcról. Mellettük két–három játékossal folynak még a tárgyalások, róluk majd a kupameccsek után születik végleges döntés.