Harmincöt éve hunyt el az SBTC NB I-es csapatának egykori edzője

Harmincöt éve hunyt el a világbajnoki ezüstérmes Titkos Pál, aki az SBTC csapatának vezetőedzője volt 1959 és 1962 között.

Nool.hu

Titkos Pál

Forrás: puskasintezet.hu

A Puskás Intézet ismertetése szerint: Titkos Pál 1908. január 8-án született Budafokon. Pályafutása az I. Kerületi SE csapatában kezdődött, majd a Budai 33 FC érintésével 1929-ben igazolt a Hungária FC-hez. (Az 1926–1927-es szezontól bevezették a professzionális első osztályú bajnokságot Magyarországon, innentől az MTK hivatásos labdarúgó szakosztálya a Hungária FC nevén működött.)

Titkos 12 évet focizott a klubnál és összesen tíz magyar bajnoki érmet gyűjtött be, ebből két alkalommal a legfényesebbet kapta meg. 1932-ben a Ferencvárossal vívott magyar kupa-döntőben a 89. percben mentette 1–1-es döntetlenre a meccset. Így három hónappal később megismételték a finálét, amelyet Hungária FC nyert meg 4–3-ra Titkos Pál főszereplésének köszönhetően. A Ferencváros már két góllal vezetett, de Titkos első találatával egyenlített csapata, majd 3–3-as állásnál a 80. percben ő döntötte el a trófea sorsát.

Számos sikert ért el

Mint azt az intézet megírta: Titkos Pál a magyar válogatottban 1929 és 1938 között 48 találkozón 13 alkalommal zörgette meg az ellenfelek hálóját. Az Európa-kupában kétszer volt harmadik a nemzeti csapattal, de pályafutása legnagyobb sikerét egyértelműen az 1938-as világbajnokság jelentette. Magyarország a franciaországi vb-n a döntőig menetelt, Titkos először a svédek elleni elődöntőben kapott lehetőséget. Az 5–1-es magyar sikert hozó összecsapáson az ő találatával sikerült megfordítani az állást 2–1-re. A fináléban a címvédő Olaszország ellen Titkos egyenlített a 8. percben, ezzel ő lett az első magyar labdarúgó, aki gólt szerzett világbajnoki döntőben. A döntőt az olaszok nyerték 4–2-re a felforgatott magyar válogatottal szemben.

Dolgozott az NB I-es Salgótarjáni BTC-nél

A Puskás Intézet beszámolójában emlékeztetett: 1941-ben igazolt Kispestre, ahol 1942-ben idősebb Puskás Ferenc helyett egy évig játékos-edzőként dolgozott. Titkos 1944-ig futballozott, utolsó szezonjában pedig együtt játszott a fiatal Puskás Ferenccel. 1946-ban az MTK vezetőedzője lett egy esztendőre, majd 1950-ban a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) főtitkárának nevezték ki. 1951-től 1955-ig az Országos Testnevelési Tanács (OTSB) labdarúgó-osztályának vezetője volt. Ezután Sebes Gusztáv mellett a magyar válogatott állami edzőjeként ténykedett.

1957-ben Egyiptomban vállalt munkát, az Egyiptom és Szíria uniójaként létrejött állam válogatottjával, az Egyesült Arab Köztársaság csapatával megnyerte az Afrikai Nemzetek Kupáját 1959-ben. Egész pontosan az akkor még Afrikai Egység-kupát, amelyhez „csak” Etiópiát (4–0) és Szudánt (2–1) kellett legyőznie. Titkos Pál hazatérése után dolgozott az NB I-es Salgótarjáni BTC-nél, valamint Zalaegerszegen, Kecskeméten és Szolnokon. A világbajnoki ezüstérmes 80 éves korában, 1988. október 8-án hunyt el Budapesten.

NÉVJEGY

Született: 1908. január 8., Budafok-Kelenvölgy

Elhunyt: 1988. október 8. Budapest

Posztja: támadó

Válogatottság/gól: 48/13 (1929–1938)

Klubjai játékosként: I. Kerületi SE (1922–1926), Budai 33 FC (1927–1929), Hungária FC(MTK) (1929–1941), Kispest FC (1941–1942), Vasas FC (1942), Kispest FC (1942–1944)

Kiemelkedő eredményei játékosként: világbajnoki ezüstérmes (1938), 2-szeres Európa-kupa 3. (1931–1932, 1933–1935), 2-szeres magyar bajnok (1935–1936, 1936–1937), 3-szoros magyar bajnoki ezüstérmes (1930–1931, 1932–1933, 1939–1940), 5-szörös magyar bajnoki bronzérmes (1929–1930,1931–1932, 1934–1935, 1937–1938, 1938–1939), magyar kupa-győztes (1932), magyar kupa-döntős (1935), az év labdarúgója (1937)

Csapatai edzőként: Kispest FC (1942–1942, játékos-edzőként), MTK (1946–1947), Kelenvölgy (1950), a magyar labdarúgó-válogatott állami edzője (1955–1956), Al Ahly (egyiptomi, 1957), az egyiptomi válogatott szövetségi kapitánya (1957–1959), Salgótarjáni BTC (1959–1962), Zalaegerszegi TE (1963), Szolnoki MTE (1964), Kecskeméti Dózsa (1965–1967)

Sikerei edzőként: Afrikai Nemzetek Kupája-győztes (1959)