Találkoztak a Szabad Föld Kupa-győztes Romhány régi játékosai

Nagy nap volt 1983. május negyedike nem csak Romhány sporttörténetében, hanem egész Nógrád vármegye labdarúgó históriájában. Az akkoriban a megyei első osztályú bajnokságban vitézkedő „kerámiás” legénység a kupában szépen vette az akadályokat, és olyan messzire jutottak, hogy kiharcolták a jogot a Szabad Föld Kupa döntőjére. Ellenfelük a Vas megyében szereplő Vasvári HSK együttese volt. A Vidomusz János edzette társaságban Kovács védett a kapuban, Koczka, Balázs, Szűcs és Kertész alkotta a védelmet, Zagyvai, Kecskés és Pincze játszott a középpályán, míg a csatársort Sági, Matyóka és Tóth alkotta. Csereként pályára lépett még ifj. Vidomusz kapus, illetve Győri, Jelen és Mudroncsik mezőnyjátékosok. 

A korabeli Nógrád újság beszámolója szerint a Népstadionban szinte hazai hangulat fogadta a romhányiakat, hiszen három autóbusszal és számtalan személygépkocsival érkeztek otthonról a szurkolók, biztatva a kedvenceket. Akik aztán meg is hálálták a beléjük fektetett bizalmat, hiszen a huszadik percben Tóth József szép megmozdulását követően megszerezték a vezetést, ráadásul az első félidő lefújása előtt a bombaformában futballozó Zagyvai László még kétszer betalált, míg a második félidőben ugyanő növelte négy gólra az előnyt, mesterhármassal feltéve a koronát pályafutására. A tudósítás úgy összegezte a teljesítményüket, hogy a romhányiak tudatosabban, szervezettebben szőtték az akcióikat és már a vezető gól után biztosnak tűnt, hogy az ő kezükbe kerül a kupa.
A barátok és egykori társak Kecskés József kezdeményezésére ötévenként rendszeresen összejönnek, sajnos egyre fogyatkozóbban, hiszen többen elhunytak már a régi csapattagok közül. A mostani találkozón természetesen felidézték a közösen töltött perceket-órákat, beszélgettek a diadalokról, a győztes mérkőzésekről, a nagy élményekről. Hasonlóképpen véleményt alkottak a mai utódokról, szomorúan jelezve, hogy az alacsonyabb osztályokban egyre kevesebb a csapat, holott annak idején szinte minden nógrádi faluban akadt legalább tizenegy férfiú, aki erőteljesen tudott a labdába rúgni.