Már az első ugrógálán, 35 éve is Salgótarjánra figyelt a sportvilág
Ma 35 éve, azaz 1986. szeptember 19-én rendezték meg az első ugrógálát, ami felhelyezte Salgótarjánt a sport világtérképére. A rendezvény fogalommá vált, Nógrád megye kiemelkedő sport- és turisztikai kincse volt. A 23 eddigi versenyen olimpiai-, és világbajnokok sora látogatott megyénkbe, ám kellő támogatás hiányában évek óta nem rendezik meg a gálát, legutóbb 2010-ben csodálhattuk a „repülő klasszisokat”.
Először 1986 szeptemberében „repkedtek” a Fő téren
A Salgótarjáni Kohász és az Öblös SC atlétikai szakosztálya az 1970-es évek második felétől rendezte meg a Kristály Kupát, ami a megye legnagyobb rangú atlétikai versenyévé nőtte ki magát. 1986-ban, a tizedik verseny apropójából a rendezők gondoltak egy merészet, és a magasugró, valamint a rúdugró számokat az emberek közé, a város központjába vitték. Ezzel a megoldással akkor első alkalommal kísérleteztek hazánkban.
Ahogy a korabeli lapok írták, a verseny rajtja délután 3 órára volt kitűzve, de már két órakor zsúfolt volt a tér az érdeklődőktől. Még az életet adó napsugarak is a rendezők mellé álltak, hiszen a verseny kezdetére nyár végi meleget árasztottak a város főterére, ideális időjárási körülményeket biztosítva a versenyzőiknek. A gálán mintegy 2500 néző előtt a nők léptek először a főtér márványára lefektetett gumiszőnyegre. A három versenyszám mezőnyeiben felsorakozott a teljes hazai élgárda.
Először 1986 szeptemberében „repkedtek” a Fő téren
„Összességében dicséret illeti a rendezőket bátor kezdeményezésükért, s azért, hogy egy egész délutáni hosszas programot adtak sok olyan nézőnek, akik talán életükben először láttak ilyen rangos versenyt” – értékeltek másnap a lapok.
Az első gála dobogósai (1986).
Női magasugrás (a Karancs Tsz különdíja): 1. Juha Olga (Vasas) 190 cm, 2. Sterk Katalin (TBSC) 188, 3. Kovács Judit (DMVSC) 182.
Férfi magasugrás (Karancs Szálló különdíja): 1. Németh Gyula (Csepel) 215, 2. Raus Károly (DMVSC) 210, 3. Bese Benő (TFSE) 210.
Férfi rúdugrás (SVT különdíja): 1. Makó Ernő (DMVSC) 510, 2-3. Sarcsevics (Vojvodina) és Bagyula István (Csepel) 480-480.
Az ugrógála kitalálója és versenyigazgatója, Angyal János, aki később a világhírig emelte a gála rangját, így emlékezett vissza a kezdetekre.
– A világversenyeket járva láttam, hogy a világklasszis atléták – Bubka, Sotomayor, Kosztadinova – mekkora örömöt tudtak szerezni rajongóiknak és népszerűséget az atlétikának. A pici gyermekektől az idősebb szurkolókig mindenki szájtátva figyelte a bámulatos eredményeket elérő versenyzőket. Titkon arról álmodtam, hogy ezeket a csodálatos atlétákat jó lenne látni szeretett városomban, Salgótarjánban is. A testközelből átélt élményt ugyanis nem pótolhatja semmi, annak hatására kisgyerekek tucatjai kezdhetnek el sportolni. 1986. szeptember 19-én egy merész gondolatot követve, néhány sportbarátommal együtt Salgótarján főterén megrendeztük az első ugrógálát.
A szakmát és a nézőket is meghökkentette újszerű kezdeményezésem. Az unikális helyszín, az emeletmagasságban röpködő rúdugrók, a csinos magasugrónők és az ugrásokat kísérő zene kíváncsi érdeklődők seregét vonzotta a térre. A szurkolók közelsége, a különleges atmoszféra magával ragadta az ugrókat is.
- A versenyről készült VHS felvételt felvittem Gyulai Istvánnak, aki akkor a TeleSportnál dolgozott és kértem, hogy támogassa a kezdeményezésünket. Pista megnézte az anyagot, és azt mondta, hogy ez egy életrevaló ötlet és két percet berakott a TS műsorába. Később az IAAF főtitkáraként és az Ugrógála fővédnökeként is rendkívül sokat segített, közbenjárásának is köszönhetően 1993-ban már igazi világsztárt fogadtunk a versenyre, Szergej Bubka személyében. A világcsúcstartó, világ- és olimpiai rúdugró bajnok szereplését óriási közönség és médiaérdeklődés kísérte. Salgótarján történelmében először bekerült az Eurosport adásába, az Ugrógáláról sugárzott 45 perces összefoglalóval. A gála fogadtatása és fejlődése felülmúlt minden várakozást – mesélte Angyal János.
Gálacsúcsok.
Férfi magasugrás: Javier Sotomayor (kubai) 237 cm (1995.).
Férfi rúdugrás: Maksim Tarasov (orosz) 591 cm (1995.).
Női magasugrás: Blanka Vlasic (horvát) 203 cm (2006.).
Női rúdugrás: Daniela Bartova (cseh) 432 cm (1998.).
Idővel Somoskőbe költözött az ugrógála
Jó pár adat jellemzi a gálát, amire igazán büszke lehet a korábbi remek ugró is.
– A 23 alkalommal megrendezett gálán 5 földrész 36 ország atlétái vettek részt, köztük 15 olimpiai és világbajnok. A kiváló atléták eredményeikkel felejthetetlenné tették szereplésüket, de a szívem mélyén nagyon örültem a magyar versenyzők sikereinek is. 1998 után a főtér rossz állapota és balesetveszélyessége miatt új helyszín után kellett néznem. Bár hívtak más városba is, én mindenképpen itthon akartam tartani a gálát, ezért 1999-ben Somoskőben, a 700 éves vár alatt világszínvonalú műanyagpályát építettünk. 2001-ben itt búcsúzott az aktív versenyzéstől Sotomayor és 2006-ban itt érte el 203 centis világraszóló eredményét Blanka Vlasic. Az alig 300 lakost számláló Somoskő neve és a somoskői vár fotója Vlasic-csal bejárta a világot, hiszen ez a világranglista harmadik helyét jelentette abban az esztendőben – foglalta össze a versenyigazgató.
De nem csak az atlétika szerelmeseinek volt nagyszerű a rendezvény, színes programok is kísérték az eseményt.
– Természetesen arra törekedtem, hogy az atlétika mellett egyéb látványosságok is legyenek. Jól emlékszem, hogy mekkora tömeg volt 1997-ben a főtéren, amikor a Sotomayor-Austin csúcstalálkozó után, először rendeztem tűzijátékot a városközpontban a Karancs Szállóról és görögtűzzel kísértük a József Attila Művelődési Központról. Nagyon sokan látták 2000-ben az egyedülálló millenniumi iker tűzijátékot a Somoskői és a Salgói várról. Maradandó élményt nyújtott az NBA kosaras, Jabbar főtéri bemutatója az Ugrógála előtt, vagy Besenyei Péter műrepülő világbajnok akrobatikus repülései a Somoskői vár felett. A 23 rendezvényen soha nem kértünk belépőt, mert szerettem volna, hogy a legszegényebbek is világszínvonalú élménnyel gazdagodhassanak. Jó érzéssel tölt el, hogy ez sikerült. A két évtized során mindvégig arra törekedtem, hogy a versenyző megkapja a varázslatos hangulatot, a szponzor a megfelelő reklámot, a néző a felejthetetlen élményt, a város a jó hírnevet, az üzletember a keresett partnert – emlékezett vissza Angyal János.
Gyulai István, az IAAF egykori főtitkára, 1986-tól 2006-os haláláig az Ugrógála fővédnöke egyszer számokkal is alátámasztotta, hogy mekkora jelentőséggel bírt a gála:
„1995-ben a cseh Daniela Bartová világcsúcsot ugrott Tarjánban. Becslések szerint kétezernél több újságban nyomtatták ki Salgótarján nevét. Vegyük hozzá, hogy a TV-n keresztül 45 ország, 69 millió háztartásában lesz látható a tizedik Ugrógála, és emeljük meg elismeréssel a kalapunkat a rendezők előtt.”
Az ugrógáláról mondták, az ugrógáláról írták
Szergej Bubka, a férfi rúdugrás korábbi világcsúcstartója, világ- és olimpiai bajnoka:
„A Karancs Szálló előtt valóban emeletmagasságokban röpköd az ember. Úgy gondolom az atlétika népszerűsítésének ez a jövője.”
Javier Sotomayor, a férfi magasugrás világcsúcstartója, világ- és olimpiai bajnoka:
„Az itteni emberek kedvessége különös atmoszférát teremt a versenyzőknek, ami lehetővé teszi a nagyszerű eredmények elérését.”
Sztefka Kosztadinova, a női magasugrás világcsúcstartója, világ- és olimpiai bajnoka:
„Zürichben több a pénz, itt jobb a hangulat. A közönség szinte együtt ugrik velem. Nagyon a szívemhez nőttek a helybeliek.”
Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok kalapácsvető, a XX. század Legjobb Magyar Atlétája:
„Salgótarjánban a Fő téren is nagyon jó, színvonalas volt a rendezvény, Somoskőben azonban valami egyedi az atmoszférája. Nagyon örülök neki, hogy hazánkban van egy ilyen esemény atlétikában.”
