Felnőttek között is bizonyítja tehetségét az ifjú pásztói tekejátékos

Várvölgyi Milán a Bátonyterenyei Teke Klub tehetséges tizenhárom éves játékosa, aki sok esetben még a felnőtteknél is több pontot ér el a versenyeken. A fiatal sportolóval beszélgettünk.

– Mikor gurítottál először tekepályán?

– Kilencévesen próbáltam ki először a tekézést a Bátonyterenyei Teke Klub pályáján. Apukám egyik ismerőse is a csapat tagja, ő mondta, hogy próbáljam ki, ha van kedvem.

– Az első alkalommal megszeretted a sportágat?

– Igen, már az első gurításoknál éreztem, szeretném magam kipróbálni versenyszerűen is ebben a sportágban. Én egy picit kisebb golyóval gurítok, amellyel a mérete miatt kicsit nehezebb, de mint a rutinosabb versenyzők mondják, ha ezzel megtanulok, a nagyobbal már még inkább könnyebb dolgom lesz.

– Milyen egyesületben versenyzel pillanatnyilag?

– A Bátonyterenyei Teke Klub NB I.-es férficsapatának az ifjúsági játékosa vagyok, így minden hétvégén van versenyem.

– Mennyit edzel hetente és ez mennyire befolyásolja például a tanulmányaidat vagy más elfoglaltságaidat?

– Heti 2–3 alkalommal, a hétfői, szerdai és pénteki napokon járok edzésre, ahová a tanítás után a nagymamám visz el Pásztóról a nagybátonyi tekepályára. A tanulást és más elfoglaltságaimat nem zavarja a sportolás, úgy osztom be a feladataimat és a szabadidőmet, hogy mindenre jusson idő. Jók a jegyeim az iskolában, és a barátaimra is mindig van időm, tudunk együtt rollerezni és bringázni.

– Melyik eddig elért eredményedre emlékszel vissza legszívesebben?

– A legszebb emlék számomra, amikor hazai pályán legyőztem az ellenfelemet és egyben egyéni csúcsot is döntöttem. Összesen 562 fát szereztem azon a mérkőzésen. Mindenki hangosan szurkolt nekem a játék közben, ez nagyon jó érzés volt, és erre mindig örömmel gondolok vissza.

– Milyen céljaid vannak a tekében, továbbá mit szeretnél elérni?

– A célom, hogy a technikámat és a teljesítményemet egyaránt fejlesszem, a meccsenként szerzett fák számát 600 fölé sikerüljön majd idővel emelnem. Egyszer szeretnék eljutni a világbajnokságra, így erre törekszem majd.

– Tíz év múlva mivel lennél elégedett az életben?

– Most még általános iskolába járok, hetedikes vagyok és a reál tantárgyak a kedvenceim, így ha nagyobb leszek, műszaki egyetemre szeretnék menni, és építészmérnöknek akarok tanulni. Ez szerintem egy érdekes foglalkozás, hiszen nagyon jó lehet épületeket tervezni.