Mi kell ahhoz, hogy sikeres sportolók lehessünk?

Farkas Sándor, az SBTC egykori olimpikon (1980, Moszkva), felnőtt magyar bajnok ökölvívója:

- Azt vallom, hogy csak az elvégzett munka visz előre, de nem árt, ha egy kicsit tehetséges is az ember.

 Molnár Ferenc, a salgótarjáni Táncsics Mihály Szakközépiskola testnevelője, kézilabdaedző:

- Lehetne sorolni; szorgalom, megfelelő anyagi és szülői háttér, példaképek, feltételek, tanárok, edzők, jövőkép, megfelelő egyesületek... Megyénkben nagyon nehéz a helyzet, a fiatalokat már kevésbé sem érdekli a sport. A tehetségek felismerése az egyik legfontosabb dolog, ehhez azonban megfelelő szakemberekre van szükség. A gyerek érdeklődését fel kell kelteni, vonzóvá tenni a sportágat, pozitív élményekkel felruházni és onnan már nyert ügyünk van. Véleményem szerint a kevésbé tehetséges sportolók magasabbra jutnak, mint a tehetségesebbek, mert ők szorgalmasabbak.

[eweb-voting id="2084791"]

Szamkó Katalin, masters testépítő világbajnok (1999), korábbi salgótarjáni testnevelő:

- Kell egy jó szemű edző, aki felismeri az adottságot, emellett pedig szorgalom és becsvágy. De a sportági rátermettség, az adottságok kihasználása a legfontosabb.

Kövesi Tibor, a Salgó Fight SE thai boksz edzője:

- Tehetség, szorgalom, alázat és kitartás. Mind szükséges. Ha valamelyik a genetika, a neveltetés vagy a körülmények miatt adott, akkor könnyebb jobb eredményt elérni, míg másoknak sokkal többet kell dolgozniuk a sikerekért. És persze a jó edzőről sem feledkezhetünk meg.

Bódis Bertalan, a Nagyoroszi-i Börzsöny Általános Iskola testnevelője:

- A sikeres diáksportolók esetében is onnan lehet kiindulni, hogy fontos, mit örökölt, milyen fizikai adottságokat kapott a szülőktől. A jó izomzat, esetleg az alap gyorsaság, a fizikai erő, az őserő, a jó koordinációs képesség kezdetben különösen nagy előny a versenytársakkal szemben. A tehetség az alap, amire lehet építeni. Komolyabb eredményt elérni már diákolimpia szinten sem lehet három tényező együttes, egyidejű jelenléte nélkül. Az első a tanár, az edző biztatása, folyamatos szakmai munkája, inspirációja. Második a megfelelő támogató, ösztönző családi háttér. Harmadik a sportoló kitartása, céltudatos munkája. Végezetül fontosnak tartom, hogy legyen a kisebb-nagyobb közösségben is húzóerő.

Venyercsán László, többszörös vesetranszplantált Európa-, és világbajnok atléta, a Salgótarjáni AC korábbi gyaloglója, a 2016-os olimpián szereplő Bence édesapja:

- Tehetség, céltudatosság, kitartás, támogató családi háttér, jó csapatszellem, együttműködés, együtt edzés az azonos sportágat művelőkkel, és természetesen egy emberileg és szakmailag kiváló edző.

Hegedűs Henrik, a Nógrád Megyei Hírlap balassagyarmati újságírója, sporttörténész, korábbi kézilabda edző:

- Húsz évet dolgoztam a női kézilabdában Balassagyarmaton, és kétféle játékos-alaptípust különböztettem meg. Az egyik a rendkívül tehetséges, már az első mozdulatoktól kezdve a sportágra érett embert, aki viszont a munkában jóval lazább intenzitású, mint a társai. A másik a nem annyira tehetséges, de roppant szorgalmas és törekvő egyéniség. Én magam az inividuumra, a kreativitásra sokkal jobban adok, szerettem, ha a játékos hamar feltalálja magát szorult helyzetében is a pályán, de rá kellett jönnöm, hogy hosszú távon a szorgos munkásoké a jövő, akiket ki lehet facsarni teljesen, nem lankadnak, eltökéltek. Ha ez a kettő, a kreatív tehetség és a szorgos munkás ötvöződne mind több sportolóban, netán éles ész is csatlakozik a tulajdonságokhoz, nos akkor kilábalhatna a válságból a vidéki sport.

- Kell egy kis tehetség, de ettől talán fontosabb az ész és a szorgalom. Ha a világ, vagy Európa élvonalában akar szerepelni, nagy tehetségnek kell lennie. Ha pedig ez a három dolog nagyjából összeállt, kell egy cél is, amiért elhivatottan és alázattal tud küzdeni. Ha ez is megvan, kell a családi háttér, nem kimondottan az anyagiakra gondolok, és egy edző, akivel megvan az összhang. Ezek mellett a tudatos, egészséges életmód sem utolsó dolog.

Tóth Zsolt, a salgótarjáni Skorpió SE női futsal csapatának korábbi edzője:

- Véleményem szerint a szorgalom a legfontosabb. Hiába tehetséges valaki, ha a nem teszi oda magát rendesen. Aki felszántja a pályát, kevesebb tehetséggel is nagyobb sikereket érhet el. Sok embert beharangoztak már, hogy mekkora tehetségek, de ha nem dolgozik eleget, akkor sosem lesz belőle sportoló.

Sramkó Tibor, a Salgótarjáni Dornyay SE tájfutó edzője, a Beszterce Tagiskola testnevelője:

- Kell egy sportolóvá válni akaró személy, aki rendelkezik a sportágához szükséges adottságokkal. Fizikai (testi, alkati), technikai (koordináció, mozgástanulás, értelmi képességek) és pszichológiai (lelki) területen egyaránt. Talán ekkor nevezhető tehetségesnek, feltéve, hogy az átlagtól gyorsabban tanul. De mindez csak akkor ér valamit, ha az egyén szeretné is kamatoztatni a képességeit, és hajlandó elvégezni a sikerhez szükséges munkát.

Vaskor István, salgótarjáni újságíró, szerkesztő, több sport témájú könyv szerzője:

- A tehetség az alap, e nélkül reménytelen sikeresnek lenni. Ha ez szorgalommal párosul, akkor jöhetnek az eredmények. A pénz is fontos a mai világban: bármilyen sportágról legyen szó, a szülőknek anyagi áldozatot kell vállalniuk, hogy gyermekük olyan egyesületben versenyezzen, ahol tökéletesek a feltételek, és nagyobbak a lehetőségek a kiugrásra, mint egy kis vidéki klubnál.

Tarjáni Szilvia, a Pásztói KC női csapatának edzője, korábbi élvonalbeli kézilabdázó:

- A sportág iránti szeretet nagyon fontos. Kell még adottság, tehetség, erre szokták mondani, hogy a vérében van a játék. De a sportnak az alapja a szorgalom. Nagyon sok minden fontos még egy játékosnál, például az edző, és az edzések menete.

Zsivótzkyné Komka Magdolna, az SKSE kétszeres olimpikon (1968, 1972), négyszeres bajnok magasugrója, a Gyulai István és Zsivotzky Gyula Alapítvány kuratóriumi tagja:

- Fontos valamennyi tehetség, ettől nagyobb szorgalom, és mindezektől még nagyobb alázat, kitartás, és rengeteg munka. Elengedhetetlen lenne olyan testnevelő tanárokat, edzőket képezni, akik felismerik a gyerekek tehetségét, és rávezetik őket a számukra legjobb útra. Nem csak a fizikai felkészítés szükséges, hanem a mentális is nagyon fontos.

Kun Gábor, a Tarjáni Tenisz Egyesület elnöke, edzője:

- Ahhoz, hogy valakiből jó teniszező legyen, sok mindennek kell stimmelnie. Véleményem szerint a legfontosabb tulajdonság a hozzáállás. Ez határoz meg mindent. Nyilván ez szükséges, de nem elégséges feltétel. Kell először is szorgalom, kitartás, másodszor labdaérzék, monotonitástűrő képesség, terhelhetőség, mentális képességek, taníthatóság.

- Véleményem szerint, ahhoz, hogy valaki sikeres sportoló legyen, nem elég a tehetség. Természetesen az alapja mindenképpen a kimagasló fizikai és mentális képességek megléte, de megfelelő szorgalom és motiváció híján ezek a képességek kihasználatlanná, vagy legtöbb esetben felfedezetlenné válnak. Elengedhetetlen emberi tényező a szorgalom, a fegyelem, a sport iránti tisztelet, a kitartás, és még egyszer a szorgalom. Utánpótlás edzőként, eddigi tapasztalataimra hagyatkozva azt gondolom, hogy a tehetség csak mindezek a tulajdonságok megléte után fontos. A siker fenntartása érdekében, a későbbiekben elengedhetetlen a megfelelő önbizalom, illetve a sport iránti alázat megtartása.

Vertich Tamás, salgótarjáni vívóedző, egykori vidékbajnok tőröző:

- Ilyen nem létezik, hogy tehetség, csak adottság van. Csupán az észbeli, illetve a fizikális adottságokon múlik, hogy kiből lesz sikeres sportoló. Emellett még az is fontos, hogy felismerjék, ki milyen sportágra alkalmas, valamint a szülői háttér is nélkülözhetetlen.

Kalmár Ibolya, a Madách Imre Gimnázium testnevelője, a Nógrád Megyei Torna Szövetség elnöke:

- Az én tapasztalatom az, hogy első a genetika, aztán az, hogy megtalálja a megfelelő sportágat, majd ezután jön a szorgalom, a kitartás, a jó szakmai és emberséges edző, a szülői háttér és a jó edzőtársak.

Földi László, a salgótarjáni Nord Sport KSE tiszteletbeli elnöke, biatlon edző:

- Valamilyen szintem minden gyermek tehetséges. Az alapadottságokkal már lehet valamit kezdeni, ha mellé hatalmas elhivatottság, szorgalom, alázat párosul. Ám a legnagyobb tehetség is csak önvakítás a többi nélkül.

Máté Csaba, a Salgótarjáni Atlétikai Club edzője:

- Szerintem a tehetség az alapja mindennek, mert ha ez ésszel párosul, a szorgalom úgyis jön magától. A tehetség két dolgot jelent, azt, hogy elbírja a munkát és jó a mozgása. Mecser Lajos is úgy ért el sikereket, hogy vele született adottságai voltak, amihez hatalmas szorgalom párosult.

- Három tényező kell; gyerek, edző, család. Vannak olyan tanítványaim, akik kevésbé tehetségesek, de hatalmas szorgalmuk van, viszont ellenpélda is akad. De szerencsére akad olyan is, aki nagyon tehetséges, és terhelhető is. Az a legfontosabb, hogy mennyire szereti az edzőjét, ezen múlik, hogy mennyire terhelhető valaki. Ezek mellett fontos, hogy ismerje sportágát, legyenek céljai, el tudja viselni a terhelést, a fájdalmat, a kudarcot és a sikert is.

Kovács József, a dejtári Mikszáth Kálmán Általános Iskola tanára, a balassagyarmat körzeti diáksport bizottság vezetője, kézilabda edző:

- A sikeres sportolóvá válás összetevőit így adnám meg: 20% születési hely, 20% sportági alázat, 30% tehetség, 30% akaraterő és szorgalom. Csak úgy kezdjen el valaki nagyobb eredmények elérése érdekében sportolni, hogy mindent alá tudjon vetni annak érdekében, hogy eredményes legyen. Tehetség természetesen kell minden sportághoz, de aki roppant szorgalmas, az nagyon jól tudja eredményesebbé tenni a feladatait. Ezért érzem úgy, hogy ez a kettő tényező egyforma súllyal esik latba, hogy valakiből elismert sportoló legyen. A labdarúgásból venném a példát. A régi Fradiban Rákosi és Albert között, azt hiszem, nem kell érvelni ki volt a tehetségesebb. Rákosi a maga szorgalmával és elszántságával ugyanolyan eredményes volt akár a klubcsapatában, akár a válogatottnál.

Botos Tibor, az SBTC korábbi Eb harmadik ökölvívója, a Salgó Boksz SE edzője, a magyar serdülő és ifjúsági válogatott keretedzője:

- Hiába van meg valakiben a tehetség, ha nincs szorgalom, és ez fordítva is igaz. Rólam azt mondták, hogy tehetséges voltam, viszont kevésbé szorgalmas. Ha még többet dolgoztam volna, más eredmények jöttek volna ki a pályafutásomból. De kortársaim közül az ellenkezőjére is volt példa, volt, aki nem számított tehetségesnek, de rengeteg plusz munkát végzett, és minden világversenyen helyezett lett. Véleményem szerint a tehetség és a szorgalom ugyanolyan fontos, a sok munkával lehet kárpótolni, ha valaki nem annyira tehetséges.

- Véleményem szerint a legfontosabb az, amit a gyerek otthonról magával hoz. A sportág tisztelete, alázat és intelligencia nélkül senkiből nem lesz sikeres sportoló. Lehetsz nagyon szorgalmas, de ha nem vagy tehetséges, nem érsz oda az élmezőnybe. Szerintem a szegény családból jövők sokkal többre vihetik, mert a jövőben csak a sport marad nekik, mint kiugrási lehetőség.

Kadlót Zoltán, félmaratoni országos csúcstartó, a Salgótarjáni AC edzője:

- Ahhoz, hogy valaki sikeres sportoló lehessen, szerintem az a legfontosabb, hogy megfelelő adottságokkal rendelkezzen az adott sportágban. Ehhez ha tehetség is párosul, akkor szorgalommal, kitartással és akarattal bármit elérhetünk. Persze ehhez megfelelő célok kellenek, és ezeket minden körülmények között meg kell próbálni elérni.

Czene Gyula, a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola korábbi igazgatója, több sport témájú írás szerzője:

- Emberi tényező – elvonatkoztatva a családi és egyéb tényezőktől – nincs. Nélkülözhetetlenül fontos – már kicsi korban – olyan családi és intézményi háttér, amelyik a sportot komoly értéknek tartja, s igyekszik iránta felkelteni a gyermek érdeklődését. Aztán a korszerű pedagógiai módszerekben, megoldásokban, a pszichológiában és a fiziológiában is járatos szakembereknek meg kellene ismerni, hogy fizikai, anatómiai adottságaiban, s motiváltságában ki mi(k)ben képes átlagon felül teljesítmény nyújtására, vagyis a szokásos szóhasználattal: ki miben tehetséges. S ezen a területen megkeresni, hogy miként lehet az adottságait – változatos módszerekkel és eszközökkel – a legeredményesebben fejleszteni.

Szabó Zoltán, a Konecranes-Salgótarjáni KSE kosárlabda csapatának másodedzője, utánpótlás edző:

- Szerintem a tehetség, a szorgalom, az akarat és a kitartás a legfontosabb tényezők, amelyek szükségesek egy sikeres sportolói karrierhez. Az, hogy milyen arányban szükségesek ezek a tulajdonságok, azok szerintem egyénfüggők, mert mondjuk egy tehetséges sportolónak kevesebb szorgalomra van szüksége, mint egy kevésbé tehetségesnek. De úgy gondolom, hogy szorgalommal és akarattal a tehetség egy része pótolható. Személy szerint én jobban szeretek olyan gyerekkel dolgozni, aki ha kicsit „ügyetlenebb”, de szorgalmasan és figyelmesen próbálja megcsinálni az, amit kérek.

Szabó Attila, a salgótarjáni Beszterce-lakótelepi iskola testnevelője, kézilabdaedző:

- Az egyik legfontosabb a kiemelkedő fizikai adottság, a második a szorgalom, ha a kettő nem párosul, kicsi az esély a kiemelkedő teljesítményre. Nagyon fontosnak tartom még a szülői, családi hátteret, mert ez sok nehézségen átsegítheti a sportolókat. 

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy ez a kérdés elég sportágfüggő, hiszen például egy hosszútávfutónak leginkább szorgalomra van szüksége, illetve kitartásra, bár utóbbit is felfoghatjuk képességként. Egy tornásznak viszont leginkább tehetségre van szüksége, előrehaladását alapjában meghatározza az, hogy milyen alkattal, testkultúrával érkezett. E cikk szerzője azt vallja, amit Edison is, miszerint „a lángész egy százalék ihlet és 99 százalék verejték”. Tehát a sikeresség 99%-ban szorgalmon múlik, és a maradék 1% az tehetség, az az „isteni szikra”, amely megkülönbözteti őt a többiektől.