Új felolvasószínházi előadás szerepelt a salgótarjáni teátrum műsorán

Mindenesetre a 2012-ben létrejött Zenthe Ferenc Színház preferálja az ilyenfajta – díszlet, jelmez és lényegében mozgás nélküli – előadásmódot, hiszen az elmúlt bő tíz év során jó néhányszor élt már ezzel a lehetőséggel. Ennek bizonyításául elég csak a Színház született – A vadgalambtól az Énekesmadárig című kötetbe belelapozni, amely a helyi teátrum névadója születésének 100. évfordulója tiszteletére jelent meg 2020-ban. Ebből is kiderül, hogy e máig tartó sorozat 2016 szeptemberében Nádas Péter Takarítás című művével kezdődött a 2015 őszére kialakított Zenthe Szalon színpadán.

A rangos külföldi szerzők közül színre került itt például Henrik Ibsen „Kísértetek”-je vagy egy összeállítás keretében A. P. Csehov három írása. A magyar klasszikusokat – mások mellett – Sütő András képviselte. A helyi szerzők sorában a sajnos már elhunyt T. Pataki László Kit szerettél, Ádám? című Madách-drámája, vagy a már szintén eltávozott Marschalkó Zsolt több darabja is szerepelt.

A felolvasó színházat mint műsortípust néhány éve alakították ki, amelyeknek a kamaraterem adott otthont. A napokban is ott mutatták be az idén éppen hetvenéves Zalán Tibor – többek között Csokonai-, József Attila-, Radnóti és az Artistjus-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrendjével is kitüntetett tanár végzettségű, költő, író, dramaturg, szerkesztő – Szása i Szása című groteszk színpadi játékát. A tanár végzettségű, rendkívül termékeny szerző az előadás előtti beszélgetésben jelen sorok írójának elmondta – majd mondandója lényegét az előadás előtt a publikumnak is összefoglalta –, hogy szoros szálak kötik Salgótarjánhoz. A rendszerváltás előtt figyelemre érdemes, izgalmas, a Palócföldben napvilágot látott publikációkhoz adta a nevét, többször személyesen is járt itt, néhai Pál József meghívására tartott irodalmi esteket és nem egyszer volt vendége a Szerdatársaság rendezvényeinek is. Legutóbb 2020 márciusában a Teátrum Kávéháznak nevezett programban a közelben, Márkházán élő pályatárs, Kőrössi P. József kérdéseire válaszolt a közönség előtt.

A Szása i Szása című darabját – amelyet Szegeden 2015-ben mutattak be – azért írta meg, mert úgy érezte, hogy az írótársadalom adós a rendszerváltozás körüli évek ábrázolásával. Úgy gondolta: e hiány pótlásához úgy járulhat hozzá, ha úgymond tragikomikus fantáziálás keretében mutatja be egy elsüllyedt világ mozaikjait, megírja a szovjet hadsereg kivonulása körüli anomáliákat, köztük a fegyverkereskedelmet és nem utolsósorban az olajszőkítésnek nevezett csalássorozatot. Azt találta ki, hogy az egyik katona és a családja olyan jól érzi itt magát, hogy nem kíván hazamenni a többiekkel. Célja érdekében egy szeméttelep, konkrétan egy trágyadomb védelmében rejtőzik el, de úgy, hogy tartja bűnös kapcsolatait a hasonló mentalitású, ügyeskedő magyar civilekkel, köztük a párttitkárral és a pappal is.

Sándor Zoltán – aki dramaturgja és rendezője az előadásnak – jól érzékelte a hangsúlyokat, és csak néhány durva kiszólást, csúnya beszédet szelídített meg. A nézők egy részének még ez a humor is vaskosnak, soknak bizonyult, de összességében mindenki jól szórakozott a társulat jelentős részét felsorakoztató produkción.