Kiadvány jelent meg

2022.03.25. 06:55

Újabb helytörténeti mű látott napvilágot egy salgótarjáni lokálpatriótától

Vannak emberek – akik felnőttkori életéveiktől, foglalkozásuktól függetlenül – különösen mély érzelmeket táplálnak lakóhelyük iránt. Őket nevezik lokálpatriótáknak. Közülük nem kevesen aktivitásukkal, ilyen-olyan értékteremtő vagy éppen -őrző tevékenységükkel is kifejezik az átlagost messze meghaladó vonzódásukat szűkebb hazájukhoz.

Csongrády Béla

A szerző az eredeti kéziratot a Dornyay Béla Múzeum 2020-as Nagy Iván Honismereti Pályázatára készítette, s ezt bővítette könyvértékűvé

Forrás: Hüvösi Csaba

A szerző az eredeti kéziratot a Dornyay Béla Múzeum 2020-as Nagy Iván Honismereti Pályázatára készítette, s ezt bővítette könyvértékűvé

Forrás: Hüvösi Csaba

A nógrádi megyeszékhelyen ebbe a tiszteletet, elismerést érdemlő csoportba sorolható Póczos Sándor is, aki ráadásul szülővárosának is tudhatja e rendkívül szép természeti környezetben fekvő, sajátos történelmi múlttal rendelkező települést. Bizonyára ezen jellemzőknek is betudható, hogy eleinte régi helyi képeslapokat kezdett el gyűjteni, majd azok megjelentetése, kiadása során közel került a publikálás világához. Később egymás után jelentette meg a várostörténet egy-egy részterületével, egy-egy csoport, közösség életével, sorsával, különböző intézményekkel, kuriózumnak számító epizódokkal, történésekkel foglalkozó írásait, könyveit. Ilyen volt például a salgótarjáni országzászló(k) vagy a helyi véradó állomás története, illetve a helyi zsidó lakosság tragédiába torkolló auschwitzi kálváriája. 

Nemrégiben jelent meg a legújabb kiadványPóczos Sándor helytörténeti kutatómunkájának, sorozatának újabb dokumentuma Salgótarján leghíresebb likőrgyára – A Kohn-Kovács család története címmel a közelmúltban jelent meg. A szerző az eredeti kéziratot a Dornyay Béla Múzeum 2020-as Nagy Iván Honismereti Pályázatára készítette, s ezt bővítette könyvértékűvé. Természetesen az sem véletlenül került a kiadvány elején feltüntetett alapadatok közé, hogy a kötet Salgótarján várossá nyilvánításának 100. évfordulójának évében látott napvilágot, minthogy e gesztus nem csupán része kíván lenni a centenáriumi megemlékezéseknek, hanem tartalmilag is gazdagítani kívánja az elmúlt évszázadról már jól ismert adatokat, tényeket. 

 

E cél rögtön tisztázódik a bevezetésben, ahol Póczos Sándor arra utal, hogy a település XIX. század közepi, végi fejlődéséhez, polgárosodásához – amelyet a közvélemény joggal köt a nagyipar, s ezen belül mindenekelőtt a bányászat, majd a gép- és az üveggyártás megjelenéséhez – más szektorok, kisebb-nagyobb magáncégek is hozzájárultak a foglalkoztatás bővítésével, az adófizetéssel. Ezek közé tartozott a Kohn Lipót és örökösei által alapított, illetve működtetett Salgó Likőr és Rumgyár nevű szeszipari vállalkozás is, amely az 1910-es évektől kezdődően az államosításig töltött be figyelemre érdemes szerepet. 

A kötet legtartalmasabb egysége a Kohn család történetét dolgozza felA szerző mondandójának igazolásához a levéltári és egyéb írott források mellett kiemelt funkciót szánt az eddig máshol nem dokumentált, önálló fejezetet alkotó visszaemlékezéseknek, még akkor is, ha a memória által megőrzött ismeretek értelemszerűen nem minden részletkérdésben bizonyultak egységeseknek. Természetes, hogy a könyv két legtartalmasabb önálló egysége a Kohn család történetét dolgozza fel, illetve azt mutatja be, hogy a família – amely családfájának felrajzolása a legutolsó, a 104. lapja a kötetnek – milyen úton jutott el a likőrgyár létrehozásához és hogyan működtette a vállalkozást. 

 

Nagyon fontosnak bizonyul a jelen és a jövő számára egyaránt a felhasznált irodalom, illetve a kutatómunkát segítő szervezetek, adatszolgáltató személyek felsorolása, összegzése. Látványos a főként a gyár termékeiről készült, megannyi színes fotót is felsorakoztató melléklet. A kötet jelentőségéről sokat mond, hogy elnyerte dr. Tóth Andreának, a helyi izraelita hitközség új elnökének tetszését is, olyannyira, hogy Póczos Sándor legközelebbi kezdeményezését anyagilag is segíteni kívánja
 

A szerzői felfedezés – Póczos Sándor szerint a legkésőbbi munkafolyamat, amelyet a Kohn-Kovács család vett fel a tevékenységi körébe, 1964 de­cemberében szűnt meg, minthogy a Szeszipari Országos Vállalat a Szabadság tér 5. sz. alatti 708. számú üzemében, az ún. Kohn udvarban, az ecet gyártását (is) befejezte. E céget végleg 1965 decemberében szerelték le. Később a Vegyesipari Vállalat finommechanikai részlege működött ott 1968 végéig, összefüggésben az új városközpont kialakításával. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában