Felgördül a függöny: IV. Henrik életét ismerhetik meg a tarjáni színház látogatói

A társulat nem kis feladatot vállalt magára a szokványosnak egyáltalán nem nevezhető színmű műsorra tűzésével. Miben áll e sajátosság? Az csupán érdekesség, hogy Pirandello mindössze tizennégy nap alatt írta meg e szövevényes cselekményű darabot, az igazi értékek és nehézségek mélyebben keresendők.

Susán Ferenc rendező – nem mellesleg produkciós vezető – és Sándor Zoltán dramaturg – egyébiránt művészeti vezető – tudatában volt ennek a kihívásnak, amikor a bemutatás mellett döntöttek. Úgy vélték ugyanis, hogy az általuk felkért Kaszás Gergő által megszemélyesített fiatal arisztokrata – aki balesetet szenved egy jelmezes felvonuláson – kényszerképzeteinek bemutatásával lételméleti dilemmákra kereshetik a nem is végleges, mindenesetre adekvát válaszokat. Természetesen az alkotói stáb többi tagja és nem utolsósorban a közönség is velük tart ezen az úton.

Ugyanis már azt sem könnyű eldönteni, hogy valójában őrült-e ez az ember vagy csak annak mutatja magát, azaz szerepet játszik. Melyik a jobb sors, a követendő út? Nem jobb-e egy bomlott agy teremtette boldognak hitt világban élni, mint a valóságosban gyötrődni? A nehezen megfejthető egyéniség és a rá álarcot adó, vagy inkább kényszerítő külvilág konfliktusa valójában erkölcsi probléma.

Ez minden korban, így napjainkban is aktuális lehet, a kérdésfelvetések eleve egyfajta üzenetet hordoznak: játék mindez vagy valóság, honnan tudni, hogy meddig tart a normalitás határa és hol kezdődik a téboly? Az egyébként többfelvonásos darabot egy részben, szünet nélkül adják elő, hogy jobban követhető legyen, ne törjön meg a gondolatmenet, ne károsodjon a cselekmény szövete.

Ehhez a koncepcióhoz választották ki a színészeket – döntő többségében a helyi társulat tagjaiból –, és olyan kéréssel fordultak a már régen a színházzal együtt dolgozó, egymást jól megértő díszlet- és jelmeztervezőhöz, Pallós Nellihez, hogy a látvány is tükrözze a kételyeket. S a sejtelmes színpadi világ, az áttetsző függönyök, ledképek alkalmazása meg is felel e követelményeknek. Fentiek alapján különleges színházi élmény vár a IV. Henrik mai és későbbi nézőire.

Gazdag programú hetek állnak a tarjáni színház társulata mögött és előtt

Egy 2019-es kormányhatározat döntött arról, hogy szociális helyzettől és lakóhelytől függetlenül minden, az 1–8. évfolyamon tanuló általános iskolai tanuló részére tanévenként egyszer ingyenesen biztosítja egy színházi, egy tánc-, egy cirkuszi előadás vagy egy komolyzenei hangverseny látogatását. A program Lázár Ervin nevét viseli s nem véletlenül, minthogy az író lényegében egész munkásságát a gyermekeknek szentelte.

Mint Simon Lajos igazgató tájékoztatta portálunkat, a Zenthe színház társulata is csatlakozott e nemes kezdeményezéshez s már ebben az évadban is több száz kisdiákot hívott meg salgótarjáni székhelyének színháztermébe. Az Ágacska című zenés mesét a balassagyarmati tankerület iskoláiból több száz gyermek már meg is tekintette. Viszont a salgótarjáni tankerület számára november közepére tervezett előadások a járvány miatt egyelőre elmaradtak, de amint lehet, pótolják azokat, s akkor csaknem háromezer 3. és 5. osztályos kisdiák részesül színházi élményben.

A felnőttek részére már a 2021/22-es évad eddigi hetei is sokszínű, gazdag programot biztosítottak. Annál is inkább, mert a Kult.Kávéházzal egy új kamarateremmel bővültek a bemutatók, a fellépési lehetőségek helyszínei. S még ebben a naptári évben, illetve januárban újabb szép élmények várnak a közönségre, bérletesekre és nem bérletesekre egyaránt.

A pénteki – a IV. Henrik – lesz a 2021-es esztendő utolsó nagy színháztermi premierje, de a kamarában még két további bemutató várható: december 2-án az Apácák című musical, 16-án a szintén zenés mű, a Hét randi kerül színre. December 27-én a Szent Péter esernyőjét láthatják a Visszataps-bérletek tulajdonosai, 29-én pedig a Holdbéli csónakos szerepel a Zenthében. Természetesen már folynak az előkészületek a jövő év eleji ünnepségekre, Salgótarján várossá nyilvánításának 100. évfordulójára is. Január 28-án lesz a Macskakő című dráma dísz- egyszersmind ősbemutatója, 29-én és 30-án pedig a bérletes előadások kerülnek sorra.

Néhány színművész véleménye

Abban valamennyi megkérdezett egyetértett, hogy nem lesz könnyű az író és a rendező szándékai szerint megjeleníteni IV. Henriket és környezetét. Bozó Andrea Jászai Mari-­díjas színésznő szerint már eleve a szövegre is nagyon oda kellett, illetve kell figyelni, hogy érvényesüljön a különleges szituáció. Az ő esetében egy húsz évvel ezelőtti szerelem. Baksa Imre azt emelte ki, hogy minden bizonnyal azoknak fog tetszeni az előadás, akik szeretik az intellektuális szövegcentrikus színházat. Albert Péter – aki az egyik titkos tanácsos, egyszersmind a képzeletbeli császár inasa és egy középkori szerzetes is az ura kedvéért – szintén sajátos kalandnak tartja a IV. Henrik színre vitelét. A végzős kaposvári egyetemista, Móczár Bence örül, hogy társaival együtt szerepelhet e különleges darabban és nagyon kíváncsi a nézők reagálásaira, a fogadtatásra.

Irodalmi Nobel-díjat is kapott

A Zenthe Ferenc Színház péntek esti bemutatóján szereplő, IV. Henrik című drámát Luigi Pirandello (1867–1936) vetette papírra 1922-ben. Az itáliai és a világ­irodalom kiemelkedő alakja Dél-Szicíliából, középosztálybeli családból származott. Egyetemre először Rómában járt, diplomáját a németországi Bonnban – ahol irodalmat és nyelvészetet tanult – szerezte meg. Nagy hatást gyakorolt rá Hegel és Schopenhauer filozófiai gondolkodásmódja. Felesége súlyos elmebetegséggel küszködött, nem véletlen, hogy az átéltek hatására érdeklődése e téma felé is fordult, s az egyik leghíresebb – éppen a szóban forgó – darabjának, a IV. Henriknek a címszereplőjét is ilyen baj sújtja.

Egyébiránt L. Pirandello írt regényeket, novellákat, verseket is, de világhírre elsősorban a színdarabjaival jutott. Az egyik legismertebb színműve kétségkívül az 1921-ben írott Hat szerep keres egy szerzőt Rómában nem volt sikeres, később Milánóban, majd más európai helyszíneken – így hazánkban is – szép karriert futott be. Magyarra Karinthy Frigyes fordította. Argentínában is színre került. 1930-ban Az ember, aki virágot hord a szájában című darabja volt az első kísérleti televíziós közvetítés Londonból a BBC részéről.

Az írás mellett szívesen tanított is, a tanári pályán értelemszerűen elsősorban az irodalmat igyekezett népszerűsíteni a következő generációk számára. Az olasz író minden bizonnyal drámaírói talentumának köszönheti a legmagasabb kitüntetést, az irodalmi Nobel-díjat, amelyet 1934-ben ítéltek meg számára.

Ők azok, akik nélkül nem létezik a salgótarjáni színházi stáb

Egy előadás szerves része a kulisszák mögött végzett munka, amely többféle képzettséget feltételez. A Zenthe színház jelenlegi műszaki vezetőjévé nemrégiben nevezték ki a megfelelő végzettségű Sándor Dánielt, aki ugyanakkor nyolc-kilenc éve dolgozik a társulatnál.

Örömmel vette az érdeklődést tevékenységük iránt, amelyet nem kevesen végeznek, s amely összehangolt munkát feltételez. Szívesen sorolta fel kollégái nevét annak reményében, hogy senkit nem felejt ki. Fénytechnikus, hang- és fénytárvezető: Kakuk Patrik. Két hangtechnikus – Balázs István és Romhányi Levente – dolgozik velük.

A díszítők nyolcan vannak: Balog Dávid, Horváth László, Juhász István, Klepej Zoltán, Mohácsi József, Mulyad Zoltán, Pető Martin és Sárosi János. A varrónői, öltöztetői és tárvezető munkában Kormos Krisztina és Kovácsné Molnár Zsuzsanna jeleskedik. A kellékesekhez Fajd Géza vezetőként és Reszel Tamás tartozik. Fodrász és sminkes: Princz Tekla.

Sándor Dániel elmondta, hogy a gyakori vendégszereplések, tájelőadások során általában megfeleződik a gárda, hogy mindenkinek legyen ideje a pihenésre is. Arra a kérdésre, hogy milyen gondjaik vannak a mindennapok során, azt felelte, hogy – miután a környéken nincs hasonló karakterű intézmény – nehéz új, hozzáértő embereket találni. Az sem könnyű, hogy minden helyszínnek mások az adottságai és a körülményekhez bizony igazodni kell. De legtöbbjüket élteti az a tudat, hogy nélkülük nincs előadás, úgy érzik: ők is fontos tényezői a színház sikereinek.

A cikk a Nógrád Megyei Hírlap és a Zenthe Ferenc Színház együttműködésében készült.