tárlat

2021.09.15. 13:45

Kossuth-díjas alkotó textilműveit állították ki a tarjáni múzeumban

A jelentős kiállítások kapcsán rendre megjelenik egy átlagon felüli nagyságú úgymond molinó a Dornyay Béla Múzeum külső, déli oromfalán, hogy már messziről, felhívó jelleggel láttassa: érdemes betérni az épületbe, mert újabb, igencsak különleges, értékes látnivaló várja az érdeklődőket. Ezúttal is ez a helyzet, minthogy a közelmúltban megnyílt Péreli Zsuzsa neves textilművész tárlata, amelyet jogosan ad hírül ily módon is az intézmény.

Csongrády Béla

Nyilván nem véletlen, hogy Péreli Zsuzsa Ne féljetek! címmel mutatja be műveit, ugyanis a szakralitás – mint ez a reprezentatív bemutató is bizonyítja – lényeges alkotóeleme munkásságának. Most, a minapi magyarországi pápalátogatás során nyilván sokakban felsejlik, hogy 1978-ban a lengyel Karol Wojtyla, azaz II. János Pál ugyanezzel a felszólítással kezdte szolgálatát.

Az pedig különösen az irodalombarátok körében emlékezetes, hogy a köztudottan vallásos érzelmű Jókai Anna író egyik könyvét is ezzel a buzdítással címezte meg. De a remény üzenete – mint a pandémia kapcsán mintegy másfél esztendeje újra bebizonyosodik – nemcsak a hívő embereknek lehet fontos, aktuális, hanem minden földi halandó számára.

A múzeum emeleti nagytermében látható a kiállítás
Fotó: H. Cs. / NMH

A múzeum emeleti nagytermében látható, alkalmasint méreteikben is impozáns alkotások már a belépéskor hatalmukba kerítik a nézőket, a megnyitóünnepségen történtek pedig csak fokozták az esemény lelki hatását. Annál is inkább, mert az első benyomások okozta azonnali katarzist felerősítette egy másik művészeti ág: jelesül a gitárzene.

Tolcsvay László – többek között Erkel Ferenc- és Magyar Örökség díjas dalszerző, az egykori Tolcsvay Trió alapítója, a volt Fonográf Együttes tagja – lépett fel nem mellesleg felesége iránti tiszteletből. Számos színpadi mű – így A magyar mise vagy a Mária evangéliuma egyik alkotója, több énekes repertoárjának közreműködője –, ezúttal a Koncz Zsuzsa által sikerre vitt „Békét adj Uram kérlek a háborgó szíveknek / Békét és reménységet a megszületendő gyereknek” refrénű dalt a közönség nagy örömére ő maga énekelte el.

Tolcsvay László felesége iránti tiszteletből is játszott a megnyitón
Fotó: NMH

Shah Gabriella múzeumigazgató szintén örömének adott hangot, hogy hosszú évek törekvéseit megkoronázandó, sikerült megnyerni a jeles textilművészt e kiállításra. Utalt rá, hogy kapcsolatuk, együttműködésük nem új keletű: művészettörténészként 2009-ben a Pásztói Múzeumban már rendezett egy Péreli-tárlatot, persze nem ilyen nagyságrendűt.

Az itt látható emberközpontú, mély tartalmú művek többek között a szombathelyi társintézményből, Kovács Gábor budapesti magángyűjteményéből és művészeti alapítványából adódtak össze. Shah Gabriella azt is jó érzéssel említette meg, hogy a vendéggel együtt mindketten nagy tisztelői a pásztói gyökerű legendás filmrendezőnek, fotóművésznek, Gaál Istvánnak. Örökségéből a múzeum tulajdonába került jó néhány felvételen megjelenik Péreli Zsuzsa is.

Fekete Zsolt, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere is üdvözölte a rangos művészeket, és köszönetét fejezte ki mind nekik, mind azon múzeumi és más közreműködőknek, akik érdemeket szereztek abban, hogy létrejöhetett ez a nagy értékű bemutató, amely nemcsak az itt élők számára jelenthet kiemelkedő kulturális és esztétikai élményt, hanem az idelátogatóknak is.

Gondolatait egy magyar írónőtől, Vavyen Fable-től, Molnár Évától származó idézettel nyomatékosította: A festő nem a te szolgád, tulajdonod, / A költő és a dalnok sem…/ És nem az a dolguk, / hogy téged egyenletesen boldoggá tegyenek, / Ők alkotásaik bűvkörével hatnak rád. / Segítenek abban, hogy tisztábban láss, / jobban értsd magad, / és megértett bajaidat orvosolhasd. / Általuk érzed, hogy élsz!

A méreteikben is impozáns alkotások már a belépéskor hatalmukba kerítik a nézőket
Fotó: H. Cs. / NMH

A városvezető szerint Péreli Zsuzsa művészi szándéka az, hogy a túlságosan is elanyagiasodott világunkban felhívja a figyelmet arra, hogy az emberi élet kiteljesítéséhez – az egyensúly és a mérték megtartásával – a földi javak és hívságok mellett szükség van a szellemi lét nyújtotta lehetőségek megélésére is. Úgy érzékelteti az álmok, az örök emberi érzelmek szépségét, hogy láttatja azokat az ellentmondásokat, jelentős változásokat is, amelyek között napjaink embere él. S mindezt az iparművészet egyik legösszetettebb ágának eszközeivel közvetíti magas színvonalon.

Erről beszélt részletesen és szakmailag megalapozottan megnyitóbeszédében Gulyás Gábor művészettörténész is. Bemutatta a gobelin, a szövött kárpit több évszázados fejlődéstörténetét, előállításának technikai követelményeit. Idézte tizenöt évvel ezelőtt elhunyt pályatársát, Frank Jánost, aki szerint Péreli Zsuzsa neve Magyarországon a gobelin szinonimája. Felsorolta, hogy a művész alkotásai a magyarországi helyszíneken túl megannyi külföldi városban voltak már láthatók, és mindenütt nagy tetszést arattak. S immár Salgótarján is bekerült ezen települések sorába, s e nagyszerű műalkotások ezúttal itt jelentik a művészet ünnepét.

Péreli Zsuzsa, Kossuth-díjjal, Nemzet Művésze címmel elismert alkotó
Fotó: H. Cs. / NMH

A következőkben Gulyás Gábor alfabetikus sorrendben kiemelt néhány művet – többek között az Amnéziát, a Szegény angyalt, a Pompei ablakot, az Átjárót, a Musa Aeternát, magyarul Örök múzsát, a Péter és Pált s azokat mélyen elemezte. Utalt rá, hogy e munkák jelentősen eltérnek azoktól a gobelinektől, amelyeknek a XVII. században a francia király két Gobelin nevű kelmefestő kárpitszövő műhelye alapján megengedte e név használatát.

Ennek oka Péreli Zsuzsa eredetiségében rejlik, amelyben az újszerűség némi konzervativizmussal is társul. Ez utóbbi abban nyilvánul meg, hogy – mint annak idején Ferenczy Noémi – saját maga szövi valamennyi munkáját előzetesen elkészített kartonok alapján. Gulyás Gábor szerint e tárlat kivételes élményhez juttatja látogatóit. Ezért érdemes megnézni nemcsak helyből, hanem Budapestről, az ország más részeiből is megéri ideutazni október 22-éig.

Művét a múzeumnak ajándékozta

A megnyitóbeszéd elhangzása után Péreli Zsuzsa megköszönte azt a segítőkészséget, szeretetet, amelyet már a kiállítás előkészítése, rendezése során is tapasztalt a vendéglátók részéről. A jelenlévők értelemszerűen nagy tapssal fogadták az alkotó bejelentését, amely szerint Péter és Pál című művét a Dornyay Béla Múzeumnak ajándékozza, s e nemes gesztussal nemcsak gyarapítja, hanem igencsak gazdagítja is az intézmény művészeti gyűjteményét. A tárlatnézés során kiderült, hogy dr. Fancsik János nyugalmazott helyi főorvos egyik unokája, Danyi Diána néhány hónappal ezelőtt közreműködött Péreli Zsuzsa hongkongi kiállítása megrendezésében.

 

Ezek is érdekelhetik