Születésnapján emlékeztek Csohány Kálmán grafikusművészre

A művész Szentlélek temetőben lévő nyughelyénél rendezett koszorúzáson a Mikszáth Kálmán Líceum diákjai és Herzcegné Varga Ilona igazgató vezetésével tanárai, valamint a Csohány Kálmán Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumi tagjai működtek közre. A 2001-ben megnyílt Csohány Galériában a szintén az emlékőrzők, szervezők közé sorolandó Pásztói Múzeum igazgatója Hír János köszöntötte a megjelenteket, közöttük Csohány Kálmán özvegyét és fiát.

Részlet egy Csohány-versből

Csohány Kálmántól nem volt idegen a tollforgatás sem. A Magamról magamnak című naplóban kapott helyet a Tűnődés című verse is. Az 1965-ben papírra vetett sorok Juhász Ferenc véleményét igazolják:

„…Elmúltál negyvenéves,

Miért csavarogsz még mindig

sután,

fal mellé húzódva,

megrettenve

a rideg, málló lépcsőházban?”

A művész gazdag, sokoldalú munkásságát igazolja, hogy örökségének egy-egy metszetéből évente különböző műfajú tárlatokat lehet rendezni. Idén korai illusztrációi bizonyítják, hogy Csohány Kálmán mennyire a művészetek egységében gondolkodott. A Juhász Ferenc által megfogalmazott jelzők – a magányos és töprengő – valójában tusrajzaira, nádtollal és diófapáccal készült csángó ballada illusztrációira, Anatole France Thaisz című munkáját, vagy Kolozsvári Grandpierre Emil Folton folt király című mesekönyvét értelmező alkotásaira és nem utolsósorban Móricz Zsigmond Rózsa Sándorához készített diplomamunkájára is jellemzők. Azért is volt képes a képzőművészet nyelvén megjeleníteni a testvérmúzsa, az irodalom értékeit, mert maga is írt verset, prózát. Igyekezett közel jutni egy-egy szerző lelkéhez, s ezt az élményt a maga módján dolgozta fel.

A megnyitó műsorában két növendék, Kunyu Viktória és Szabó Anna Mozart-szerzeményt énekelt Torják Vilmosné zongoratanár kíséretével, majd Perényi Anna, Bálintné Hübner Judi, Hercegzné Varga Ilona és Perényi Anna tanár, valamint Biácsi Lili mondott verseket az illusztrációkhoz kapcsolódó művekből.