Igazi nagycsaláddá nőtték ki magukat!

Ságújfaluban, 2010-ben alakult egy csoport, amely azóta is Szent László Közösség néven működik. „Fejjel magasabb mindenkinél!” című előadásukkal tavaly még a Nemzeti Színházat is meghódították, ahonnan az említett színdarabbal bronz minősítést hoztak el kicsiny megyénk nagy büszkeségére. A felkéréseknek eleget téve produkciójukat több településen is láthatták már, de aki lemaradt volna róla, az legközelebb július 29-én, szombaton este, 18 órakor a helyi templomban is megtekintheti. Lapunkban már olvashattak róluk, most azonban kicsit bővebb betekintést nyerhetnek a társaság életébe, munkásságába.

Ságújfalu. Volt szerencsém részt venni a csoport vasárnap délutáni főpróbáján, ahol már lázasan készülődtek a szombati előadásukra. Indításként közösen, egymás kezét megfogva imádkoztak nagy királyunk közbenjárását kérve sikeres szereplésükért. Ezt követően pedig Dénes Katalin közösségvezető ezen szavakkal szólította fel a jelenlévőket: „kedves nagycsaládom, vágjunk bele az előttünk álló feladatba!”.

[caption id="" align="aligncenter" width="1024"] A „Fejjel magasabb mindenkinél!” című színdarab egyik fontos momentuma, a koronázási jelenet[/caption]

Szöget ütött a fejembe, és rögtön meg is kérdeztem, miért nevezi így őket? Lapunk kérdésére elmondta, a csoport tagjai a hét együtt töltött év alatt egy igazi nagycsaláddá váltak. Folyamatosan osztoznak egymás örömeiben, bánataiban, szívesen látnak maguk között új arcokat, és sajnálattal, de Isten akaratába belenyugodva azt is elfogadják, ha valaki egyéb okok miatt úgy dönt, hogy elhagyja a társulatot.

Mikor, hogyan és miért döntöttek úgy, hogy ők egy közösséget alkossanak? A vezető kifejtette, kisebb volumenű színdarabok betanulásával, illetve előadásával már 2009-ben is foglalkoztak Ságújfaluban. Aztán következett a 2010-es esztendő, amikor húsvét ünnepére készülve passiót tanultak be. Az egyesület abban az évben szalmatercsi, karancssági, továbbá pilinyi, később pedig etesi társakkal is bővült. A Szent László Közösség hivatalosan az Úr azon esztendejének május első napján alakult meg. Nevüket bő egy hónap múlva, nagy királyunk ünnepén választották.

Dénes Katalin hozzátette, vegyes csapatot alkotnak, általános iskolás gyermekektől egészen a hetvenéves korig képviseltetik magukat a szereplők. Fennállásuk alatt feldolgozták már első szent királyunk, István életét. Természetesen az ő személyéhez kapcsolódott Szent Imre, illetve Boldog Gizella bemutatása is.

[caption id="" align="aligncenter" width="1024"] A Szent László Közösség tagjai vegyes korosztályú csapatot alkotnak[/caption]

A Pilinyben megrendezett VIII. Váci Egyházmegyei Találkozóra Árpád-házi Szent Erzsébet élettörténetével is előrukkoltak. A közönséget eddig elsősorban szakrális színdarabokkal örvendeztették meg, amelyek nem nélkülözik a történelmi tényeket, vonatkozásokat sem. Fontos számukra, hogy minden évben felelevenítsék Jézus születésének és kínszenvedésének történetét. Emellett a társulat szalmatercsi tagjai a közösség könnyedebb arculatának megformálását is elősegítik. Produkcióikat legtöbbször saját falvaik templomaiban mutatják be. Mindemellett eljutottak már a szomszédos, de azoktól távolabbi településekre is – például Drégelypalánkra, Esztergomba, Szendehelyre vagy Szécsénybe.

A közösségvezető örömmel osztotta meg lapunkkal, hogy tavaly március 14-én a Nemzeti Színház Gobbi Hilda színpadán is bemutatták a „Fejjel magasabb mindenkinél!” című saját művüket, amellyel a nemzetközi megmérettetésen bronzminősítést szereztek.

Dénes Katalintól végezetül megkérdeztük: mi a titok nyitja?

– Az ember azért megy egy adott közösségbe, mert önmagában nem tud kiteljesedni. Kellenek társak, akik révén formálódhat, csiszolódhat a jelleme, és nemesebb lelkűvé válhat. Fennmaradásunk misztériuma az imádságban, az összetartozás érzésében, a megélt közös élményekben, továbbá a nehézségek együttes erővel való legyőzésében rejlik. Az eredmény érdekében áldozatokat kell vállalni. Ez egy összetartó kapocs, ahogyan az is, hogy jól érezzük magunkat egymás társaságában. Fennmaradásuk elsősorban Isten műve, másodízben pedig emberi törekvés és akarat. A jövőre vonatkozó szemléletünk továbbra is változatlan: jobb adni, mint kapni. Ezt a látásmódot kívánjuk megőrizni – zárta szavait a közösségvezető.

Gerhát Karina