Óraátállítás: hármat üt kettőkor – íme pár trükk a nógrádi szakembertől a könnyebb átálláshoz!

Vasárnap hajnalban ismét tekernünk kell az órák mutatóin, méghozzá előre egy órával a tavaszi átállítás esedékessége miatt. Mindez azt jelenti, hogy hajnali 2 órakor lényegében 3 óra lesz, így a hét utolsó napján egy órával kevesebbet alhatunk majd.

A Világgazdaság a témával kapcsolatos cikkében úgy fogalmazott: az óraátállítás hasznossága máig kérdéses, ellenben kárt bizonyítottan rengeteget okoz. A részletek között rámutattak, hogy – egyes kutatások szerint – 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma az óraátállítást követően, a munkahelyi balesetek száma 6 százalékkal nőtt az átállítást követő első hétfő során, míg a tekerés utáni héten 29 százalékkal több szívroham, 8 százalékkal több agyvérzés fordult elő.

Portálunk is körbejárta már ezt a témát. Egy évvel ezelőtt például dr. Ferkó Attila salgótarjáni háziorvos arról számolt be portálunknak, hogy az óraátállítás hatásai között találjuk a fáradtságot, az aluszékonyságot és az idegrendszeri panaszokat, amik akár hetekig is eltarthatnak.

Mindezt Kovács Hetti salgótarjáni egészségmentor és természetgyógyász szintén megerősítette érdeklődésünkre. Mint mondta: az óraátállítás nincs jó hatással az emberekre, megviseli őket, hiszen belezavar a külső- és belső órájukba is.

– Az óraátállítás lényegében beleszól a szervezetünk napi ritmusába, így például a hormonális folyamatokba is. Lényegében ez egy „mini jetlag”. Napjainkban lépten-nyomon hallhattunk például a melatonin nevű hormonról, amely az alvási ciklust irányítja, és a kiválasztása a fényviszonyoktól függ, mivel sötétben kezd el termelődni. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mai kor emberét rengeteg stressz éri a mindennapok során, amire az óraátállítás mondhatni csak rátesz még egy lapáttal – fejtette ki Kovács Hetti, aki arra is kitért, hogy véleménye szerint a tavaszi állítás talán még a télinél is rosszabb, mivel ilyenkor az emberek a hideg évszak elmúltával kimerültebbek, sokuknál jelentkezik például vitaminhiány.

A salgótarjáni egészségmentor és természetgyógyász szerint az óraátállítás hatásai közé sorolható az álmatlanság, a kedvtelenség, az alvászavar, a fejfájás, a fáradékonyság, sőt, a kivételesen érzékeny embereknél még hányinger is előfordulhat. Hozzátette: habár nem törvényszerű, de a fent említett nehézségek a csecsemőket, a szépkorúakat, illetve a krónikus betegeket még érzékenyebben érinthetik. A salgótarjáni egészségmentor és természetgyógyász véleménye szerint jóval többet veszítünk, mint nyerünk az óramutatók előre-hátra állítgatásával.

Kovács Hetti hozzátette: kifejezetten az óraátállítás okozta tünetek miatt már ritkán keresik fel a kliensei, hiszen az időmérők mutatóit már hosszú évtizedek óta hajtjuk eggyel „előre vagy vissza”.

– Mondjuk úgy, hogy az emberek már hozzászoktak ahhoz, hogy állítani kell az órát, így valahogy igyekeznek túlélni és túltenni magukat az azzal járó negatív hatásokon. A szakirodalom szerint az alkalmazkodási idő négy és tizennégy nap között mozoghat, azaz előfordulhat, hogy valaki két teljes héten keresztül szenved az óraátállítás kellemetlen hatásai miatt – mondta Kovács Hetti, aki néhány, a „tünetek” enyhítése érdekében bevethető praktikát is megosztott olvasóiinkkal.

Mint mondta: a gyógynövényekből készült teák, így például a citromfű, a levendula vagy épp az orbáncfű teák segíthetnek átvészelni az óraátállítás alkalmazkodási periódusát, de érdemes lehet a melatonin készítményeket is fogyasztani ebben az időszakban. Emellett az óraátállítás negatív hatásai ellen az is jó megoldás lehet, ha az alvásidőnket már az állítás előtti napokban elkezdjük módosítani öt-tíz perccel korábbra vagy későbbre attól függően, hogy egyet előre vagy éppen hátra tekerünk a mutatókon.