Lesújtó adatok: Borsod után Nógrádban szül a legtöbb tinédzserkorú lány

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés, teljes termékenységi arányszám vármegye és régió szerint” című adatbázisa szerint 2022-ben a 15-19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya. Vagyis ezer 15-19 éves fiatal közül 16,7 szült, ami 1,67 százaléknak felel meg. 2001-ben ez a szám még 21,8 ezrelék volt, így elmondható, hogy az évek alatt csökkent a tinédzserkori szülések száma. Azonban egyes nyugati országokban ma 2-4 ezrelék ez a ráta, az uniós átlag pedig 7 ezrelék. 

A Népszavának korábban Husz Ildikó demográfus, szociológus a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója kifejtette: a kutatások szerint egyértelműen az alacsonyabb társadalmi státuszhoz kötődik a korai gyermekvállalás, főként az alacsony iskolai végzettségű, falvakban élő, rossz anyagi helyzetben lévő nőkről, lányokról van szó. Ugyanakkor hangsúlyozta, ez nem romakérdés, ugyanis a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Kohorsz '18 vizsgálata szerint a fiatalon szülő anyák 29 százaléka vallotta magát romának, 55 százalék pedig nem romának. A népszámlálásokból pedig az is látszik, hogy a roma lányok túlnyomó többségének ma már nem tizenévesen születik az első gyermeke. A szakember a lapnak arról is beszélt, nem csak arról van szó, hogy a leszakadó térségekben kevésbé hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek, a szexuális edukáció, hanem mint mondta: „a fiatal anyák nagy része szándékoltan vállal gyereket Magyarországon, aminek a hátterében gyakran a családi minta áll, még akkor is, ha ennek ma már nincs meg az a támogatottsága mint korábban”. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés, teljes termékenységi arányszám vármegye és régió szerint” című adatbázisából az is kiderül, hogy Nógrád vármegyében a 15-19 éves korúak körében 2001-ben 33,0 ezrelék, 2012-ben 28,9 ezrelék, 2019-ben 44,0 ezrelék, 2020-ban 39,9 ezrelék, míg 2022-ben 38,8 volt a szülők aránya. Emellett az is megfigyelhető, hogy a 15-19 éves korúak körében az elmúlt három évben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye után Nógrád vármegyében születik a legtöbb gyermek.

A fiatal szülőknek sok kihívással kell szembenézniük, hiszen megszakadnak az iskolai tanulmányaik, illetve addig vélhetően nem vállaltak munkát sem, így a későbbiekben nehéz helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon. Azonban a szűkebb hazánkban is működő Felzárkózó települések program támogatja a fiatal édesanyákat, sőt, abban is segítséget nyújt számukra, hogy folytathassák tanulmányaikat. 

Mint ismert: Nógrád vármegyében a Felzárkózó települések program a 2019-es kezdete óta jelen van, azóta pedig már tizenkilenc település – Karancsság, Litke, Mátraverebély, Nagybárkány, Nógrádszakál, Rimóc, Ságújfalu, Hugyag, Ipolytarnóc, Lucfalva, Magyargéc, Nagylóc, Nógrádmegyer, Sóshartyán, Szalmatercs, Endrefalva, Kálló, Szilaspogony, Zabar – csatlakozott a projekthez.

– A Felzárkózó települések program egyik legfontosabb célja, hogy egyetlen gyermeket se veszítsünk szem elől – közölte a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Felzárkózó települések programja. Hozzátették: – A településen dolgozó családmentoraink és a korai mozgásfejlesztésre szakosodott szakértőink keresik a kisgyermekes családokkal a kapcsolatot, minden Jelenlét Pontunkon megtalálható egy, korai mozgás- és idegrendszeri fejlődésre szakosodott munkacsoport által létrehozott, a gyermekek fejlődését elősegítő „Játszószoba”, ahol heti rendszerességgel baba-mama klubokat tartanak. Itt a gyermekek egészséges fejlődését érintő kérdések mellett az anyaságról, az azzal járó elvárásokról, a szerepekről beszélgetnek a résztvevők, például a szülő-munka-továbbtanulás témáról. Családmentoraink kölcsönösen segítik egymás munkáját a körzeti védőnővel. Minden kismamát meglepünk egy babacsomaggal, ami többek között vitaminokat, pelenkát és cumisüveget tartalmaz. Minden településünkön indítottunk várandós klubokat, ahol az anyaságról, illetve a szülésről beszélgetünk a résztvevőkkel, ezekre az alkalmakra gyakran hívunk külső szakértőket is, akik egy-egy megadott témában tartanak előadást.

Kiemelték továbbá, hogy a legtöbb Jelenlét Pontjukon már elindult a helyi ifjúságot megszólító klub, ezeken a fiatalokat érdeklő kérdésekről esik szó, jellemzően mindig hangsúlyozzák a továbbtanulás fontosságát.

– A Jelenlét Pontokon dolgozó munkatársaink biztatják a szülőket a továbbtanulásra, az általános iskolai vagy középiskolai bizonyítvány megszerzésére. Segítünk az ehhez kapcsolódó adminisztrációban, és számos településünkön indítottunk már felnőtt tanuló kört is. A programban több olyan dolgozónk van, aki közfoglalkoztatott státuszban kezdett nálunk dolgozni, majd a segítségünkkel leérettségizett, diplomát szerzett és most már képesített szociális munkásként erősíti a Jelenlét Pont csapatát – közölte a szervezet.

Arra a kérdésünkre, mi a tapasztalatuk azzal kapcsolatban, hogy a tinédzser édesanyák végül be tudják-e fejezni a tanulmányaikat és szakképesítést szereznek, vagy inkább az újabb gyermekvállalás mellett döntenek elmondták: mind a két esetre vannak példák. Azonban a programjuk célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a hátrányos helyzetű településeken lakóknak, hogy boldog, teljes életet élhessenek, és legyen választási lehetőségük abban, hogy ezt miként akarják elérni.