Százhárom éve seb tátong a magyar nemzet szívén – két helyszínen tartottak megemlékezést Szécsényben

A megemlékezés első helyszíne a Trianon-kereszt volt, ahol a Himnuszt követően dr. Limbacher Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Forgách-Lipthay Kastélymúzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően felidézte a trianoni békeszerződés előzményeit és következményeit. Ezután pedig a beregszászi származású Lőrincz P. Gabriella író, költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja mondott beszédet. 

– 103 éve, hogy hazánkat megcsonkították. 103 éve, hogy seb tátong a magyar nemzet szívén, egy olyan seb, ami nem gyógyulhat be addig, amíg akad egyetlen magyar is az elszakított területeken, aki nem gyakorolhatja korlátok nélkül az anyanyelvét. Sajnos azt kell mondjam, hogy most 2023-ban még mindig ilyen problémával kell szembesülnünk – emelte ki Lőrincz P. Gabriella. Hozzátette: bár ma Szandán a választott otthonában él, de fájó szívvel gondol a szülőföldjére, az édes Kárpátaljára. Beszédében kitért arra is, hogy Kárpátalja jelenleg mentsvárként szolgál a háború elől menekülők számára. Azonban félelmét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Kárpátalja magyarsága a végnapjait éli. Hangsúlyozta továbbá: a legfontosabb a béke és az, hogy imádkozzunk a nemzetünk jövőjéért!

Ezt követően a jelenlévők elhelyezték a koszorúkat és a mécseseket a Trianon-keresztnél, majd átvonultak a Szent István emlékműhöz, ahol Stayer László, a város polgármestere osztotta meg gondolatait nemzetünk összetartozásáról. Beszédében kiemelte, hogy az 1867-es kiegyezést követően hihetetlen fejlődésnek indult az ország, aminek a trianoni békediktátum vetett véget.

– Értelmiségiként, egy közösség vezetőjeként sokat gondolkozom azon, mit lehetne tenni önmagunkért, mit kellene jobban csinálni. Mit lehetne tenni azért, hogy ismét eljöjjenek a Kölcsey által megénekelt víg esztendők mindannyiunkhoz. Az én megoldásom, amiben hiszek, az lett, hogy az összetartozás érzését a kis közösségekben lehet megtanítani vagy újraéleszteni. Egymás kezét megfogva, közös célokat kitűzve, közös sikerélményeket szerezve nincs az a lélek, amelyik ne tudna felemelkedni legalább egy kicsit a mindennapok gondjaitól, bajaitól egy új dimenzióba – fogalmazott a polgármester.

Hozzáfűzte: ebben a szécsényiek példamutatóak, hiszen több mint harminc aktív civilszervezet folyamatosan gyűjti be a helyi és az országos versenyeken a különféle elismeréseket. Mindez pedig nyugalommal tölti el, ugyanakkor hitet és reményt ad, hogy jó úton járnak. 

Végül dr. Limbacher Gábor arról beszélt, hogy Trianon óta a haza nem azonos az országgal, nem azonos a nemzettel. A megemlékezés végén a jelenlévők közösen imádkoztak, majd elhelyezték a megemlékezés virágait és a mécseseket a Szent István emlékműnél.