Révész Máriusz: Nógrád vármegye egyik kitörési pontja lehetne az aktív turizmus

– Hogyan látja Nógrád vármegye jelenlegi turizmusát? Ön szerint, hogyan tudja segíteni a kormány a megye aktív turizmusának erősödését?

– Nógrád az ország egyik legszegényebb vármegyéje a különböző statisztikai összesítések szerint. Éppen ezért az egyik kitörési pontja lehetne az aktív turizmus, hiszen fantasztikus természeti adottságokkal rendelkezik, főként a Cserhátra és a Börzsöny keleti részére gondolva. Azonban ez a turisztikai potenciál jelenleg kihasználatlan. Így érdemes lenne valahogy, egy rendszerré összeilleszteni az egészet és elérni, hogy a túrázás kapcsán az embereknek ne csak a Kékestető vagy éppen a Királyrét jusson az eszükbe, mivel Nógrád nincs messze Budapesttől és gyönyörű vidékkel rendelkezik. Ehhez azonban szükség van néhány fejlesztésre, ebben pedig igyekszünk segíteni. Korábban támogattuk a turista- és zarándokházak felújítását, illetve több kerékpárút építését is. Ezen felül nagyon fontos lenne, hogy a térségben szereplők összefogjanak és létrehozzanak egy olyan turisztikai honlapot, ahol minden egy helyen megtalálható, illetve egységesen megjelennek. Ezáltal elősegítve, hogy a látogatók két-három napot is eltöltsenek a térségben. Nógrád vármegye kitörési pontja lehet ez a fantasztikusan szép erdősült vidék, amit érdemes lenne kihasználni. Fontos küldetésünknek tartjuk, hogy a kevéssé felkapott területekre is ráirányítsuk az emberek a figyelmét, így például Nógrádra is.

– Nógrád vármegyében az elmúlt években több turisztikai beruházás is megvalósult. Mekkora összeget kapott eddig a térség fejlesztési célokra?

– Pontos összeget nem tudnék mondani, mivel a fejlesztési támogatások sok különböző forrásból érkeznek. Azonban összességében megjegyezhető, hogy az aktív turizmushoz köthető beruházásokra is százmilliós nagyságrendben érkeztek források.

– Milyen fejlesztési terveik vannak Nógrád vármegyét érintően? Mekkora támogatásban részesülhet a következő években a térség?

– A fejlesztési terveket nem mi, hanem a helyiek készítik el. Ezeket megnézzük és végiggondoljuk, hogy közülük melyek azok a beruházások, amiket lehet támogatni. Az elkövetkezendő időszakban az aktív turisztikai fejlesztésekre közvetlen uniós forrás – ha egyszer érkezik – 63 milliárd forint értékben áll majd a rendelkezésre. Ez terület-és lakosságarányosan, illetve helyzet alapján van szétosztva a vármegyék között. Nógrád viszonylag kis területtel és alacsony lakosságszámmal rendelkezik, viszont a forrásból egy kicsivel kevesebb mint egy tizenkilenced részben részesülhet. Azonban ebből az összegből már jelentős aktív turisztikai fejlesztéseket lehet majd megvalósítani. Ezáltal pedig akár kétszeresére növelhető a látogató turisták száma, de ettől lehet azért ambiciózusabb célokat is kitűzni.

– A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiában 2030-ban milyen szerepet kaphat Nógrád vármegye, hiszen a térségi turisztikai fejlesztési projektek a Mátra, illetve a Börzsöny-Dunakanyar estében is érinti szűkebb hazánkat?

– Elsősorban vármegyei szinten kell megfogalmazni, mit tartanak szükségesnek a térségben. A mi feladatunk az, hogy turisztikai szempontból kontrollt gyakoroljunk az ötletek felett. Nagyon fontos cél, hogy ezeket a fejlesztési támogatásokat semmiképpen sem szabad szétaprózni, hanem vármegyei szinten kell végiggondolni, hogy mi lesz az az egy-két nagyobb attrakció, ami miatt ellátogatnak majd a turisták a Börzsöny keleti részébe, a Mátra nyugati részére, vagy éppen a Cserhátba. Ennek a térségnek az a nagy hiányossága, hogy nincsenek úgynevezett „zászlóhajós” projektek. Sok szép kis dolog van, de kellene egy-két nagyobb, erősebb ötlet, ami miatt szívesen eljönnek a turisták a térségbe, ezáltal pedig megnézik a kisebbeket is. A közelmúltban érkezett hozzánk egy támogatási kérés Ősagárdról, miszerint a Rockenbauer Pál, a Másfélmillió lépés Magyarországon kalauzának állítanának emlékházat a községben. Ez például az aktív túrázóknak egy fontos célpont lehet majd a jövőben.

– Bár egyre több kerékpárút épül Nógrád vármegyében, azonban térségünkre is jellemző, hogy az emberek inkább alapvető közlekedésre használják a biciklit és kevésbé turisztikai céllal. Ön szerint, hogyan lehetne ezen változtatni?

– Helyesnek tartom, hogy az emberek alapvető közlekedési eszközként használják a kerékpárt. Az egész világon az a trend, hogy próbálják elérni, hogy az emberek többet közlekedjenek biciklivel. Sajnos belefulladnak a városok az autókba, hiszen manapság olyan közterületeket foglalnak el, ahol korábban soha nem állt gépjármű. Régen a városokat sétálásra alkalmasnak alakították ki, ami az autók megjelenésével egyre jobban szűkült. Ezért szeretnénk visszaadni a városainkat, a belvárosainkat arra a célra, amire 100-150 évvel ezelőtt építették. A kerékpáros turizmus jelenleg dinamikusan fejlődik, vannak olyan felkapott turisztikai térségek, mint a Balaton, vagy éppen a Tisza-tó, ahol már megjelenik a túlturizmus is. Így azokat a turistákat, akik már körbebiciklizték például a Balatont, el lehetne csalogatni Nógrád vármegyébe is kerékpározni. Ehhez viszont össze kell fogni a térségi szolgáltatóknak, településeknek, továbbá csatlakozniuk kellene a kerékpárbarát szolgáltatások hálózatához. Egy térséget, egy brandet kell építeni és akkor abból mindannyian profitálni fognak. Egyelőre nincsenek turisztikailag olyan vonzó települések, amik egyedül megállnának a lábukon. Azonban, ha térségben gondolkodnak, akkor van rá lehetőség. Sőt, arra is gondolniuk kellene, hogy a Börzsönyben és a Mátrában már meglévő rengeteg turistát, hogyan lehetne átcsalogatni Nógrádba.

– Mely területeket lenne érdemes fejleszteni az aktív turizmus érdekében szűkebb hazánkban?

– Az aktív turizmus érdekében szinte minden területen lehetne előre lépni. A gyalogos-és a kerékpáros turizmusra kiváló lehetőségek vannak. Emellett a vízi turizmus tekintetében az Ipolyon is lennének eshetőségek. Az Ipolyt hajózhatóvá kellene tenni a kenuk számára és turisztikai megállóhelyeket építeni a folyó mentén. Vanyarcon működik a Lóska Ménes Sportegyesület, amelynek vezetője, Lóska János a lovasturizmus egyik legkomolyabb képviselője az országban. Szükség lenne még vonzó szabadidősport rendezvényekre, illetve érdemes lenne a főváros közelségét kihasználni.

– Az elmúlt években rendkívül népszerűek voltak az e-bike-os pályázatok. Ezekkel mi a helyzet jelenleg, illetve várható-e folytatás?

– A világban egy kerékpáros forradalom zajlik, az e-bikenak hatalmas a térnyerése, folyamatosan növekszik az eladása. Ugyanis olyan célcsoportokat is el lehet vele érni, akiket a hagyományos kerékpárral nem. Az e-bike-kal szívesen közlekednek azok, akik hegyesebb vidéken laknak, akiknek az erőnléti állapotuk gyengébb, vagy megkopott. A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok esetben az e-bike teremti meg, hogy a családok együtt biciklizhessenek. Az elmúlt időszakban az e-bike-ok elterjedésének gyorsítása érdekében kiírtunk pályázatokat, összesen két milliárd forint értékben. Ezáltal támogattuk az e-bike vásárlásokat. A minisztérium viszont úgy döntött, hogy ez a pályázat nem folytatódik tovább. Emellett a nemzeti parkoknak adtunk mintegy kétszáz darab e-bike-ot azért, hogy vezessenek e-bike-túrákat, de ez nem teljesen sikerült. Így a biciklik visszakerültek hozzánk, amiket a különböző térségi szolgáltatóknak osztottunk ki.