Balassagyarmat kiemelkedő személyiségeit ölték meg a halálgyárban

Az Ipoly-parti járási székhely műemléki izraelita temetőjében található emlékfalnál először Bauer József, a helyi hitközség elnöke szólt az egybegyűltekhez, köztük a külföldön élő elszármazottakhoz. Kiemelte, a talapzatnál égő hat mécses mindazokért ég, akiket a családtagok, a barátok sohasem temethettek el méltóképpen: a hatmillió európai zsidó férfiért, nőért és gyermekért, a hatszázezer magyarországi, és hatezer balassagyarmati, illetve környékbeli sorstársért. Ezt a borzalmat nem szabad elfelejteni, minden felnövekvő korosztály figyelmét fel kell hívni, hogy az eredetileg felvilágosultnak tartott huszadik században ilyen szörnyű népirtás megtörténhetett.

Ezután kitért arra, hogy a magyar nemzetért az 1848/49-es szabadságharcban és 1914–18 között az első világháborúban harcoló és vérét ontó zsidóságot érte ez az iszonyú megtorlás. Röviden ismertette a helyi eseményeket, benne a pribékek kíméletlen kihallgatásaival, amivel a vélt vagy valós vagyonuk átadására kényszerítették az ártatlanokat, a nyírjesi dohánypajtákba hurcolással, és onnan a fájdalmas menettel a balassagyarmati vasútállomásra, ahonnan a lezárt marhavagonok elindultak Auschwitz halálgyárába.

Radvánszki Péter, a budapesti, Páva utcai körzet rabbija beszédében leszögezte, a két világháború közti korszakban általános tisztelet övezte a balassagyarmati zsidóságot, mindenki tudta, kinek az üzletét kell felkeresni, ha színvonalas cipészeti szakmunkát rendelne, vagy divatos darabokkal bővítené ruhatárát, esetleg finom hústerméket vásárolna, és az is egyértelmű volt, hogy a boltok java része szombatonként zárva tartott. Ezt az értéket, ezt az intellektuális és kereskedelmi-gazdasági tudást tiporta el egyik hétről a másikra egy vérengző hatalom. Ugyanakkor az utókor számára az el nem múló fájdalmas emlékezésen túlmenően fontos, hogy a remény, a szeretet a megértés jegyében őrizze az elődök hagyományát, határozott isteni jelenléttel.

A megemlékezésen tartott gyászszertartáson közreműködött Budai Miklós kántor.