18 éve ezekben a napokban kezdődött meg a salgótarjáni öblösüveggyár felszámolása

112 év működés után, 2005. április 4-én megkezdődött az ST. Glass Rt. felszámolása. Ahogy arról a Nógrád Megyei Hírlap 2005. április 8-án beszámolt, az öblösüveggyár utolsó tulajdonosa, a Stonefarm Kft. sikertelenül folytatott tárgyalásokat a bankokkal az azonnali inkasszó visszavonására, így nem maradt más lehetőségük, mint az, hogy hozzájáruljanak a felszámolási eljáráshoz. Az azonnali inkasszó miatt ugyanis lehetetlenné vált a termelés fenntartása, hiszen emiatt nem tudta a társaság fizetni a közüzemi számlákat, a beszállítókat és a munkavállalókat sem. 

Mivel ennek tudatában már nem láttak esélyt az akkori tulajdonosok a működés helyreállítására, így lemondtak a fellebbezés jogáról, ezért 2005. április 4-én jogerőre emelkedett a felszámolás. Ez egyben lehetővé tette a bérgarancia-alap igénybevételét, így a dolgozók rövid időn belül hozzájuthattak elmaradt járandóságukhoz. 

Az akkori cégvezető, Kőteleky László 18 éve azt nyilatkozta a Nógrád Megyei Hírlapnak, hogy alig egy hónapos tulajdonosként mindent megtettek a cég további működése érdekében, megkezdték az elmaradt bérek kifizetését is, de erejüket meghaladta a cég terheinek kezelése, nem kaptak külső segítséget sem, ezért egyetlen felelős magatartás a felszámolási eljáráshoz való hozzájárulás volt. A felszámolás elrendelése egyúttal azt is jelentette, hogy megszűnt minden tulajdonosi jogosultságuk, a további kérdések megválaszolása a kijelölt felszámolóra tartozott.

A történtekkel kapcsolatban Salgótarján akkori polgármestere, Puszta Béla is megszólalt: – Minden település, így Salgótarján helyzetét is alapvetően meghatározza a területén működő vállalatok, vállalkozások sorsának alakulása. A 112 éves múltra visszatekintő öblösüveggyár a város legjelentősebb üzemei közé tartozik, amely a térségben is jelentős szerepet töltött be mind a tevékenységét, mind a foglalkoztatottak számát tekintve. A cég az elmúlt időszakban érzékelhetően rosszabb helyzetbe került. A korábbi reorganizációs tevékenységeket és fejlesztési elképzeléseket központi és megyei területfejlesztési tanácsi támogatásban részesítettük, de az önkormányzat is folyamatosan rendelkezésre állt a helyi adókötelezettségek csúsztatott határidős teljesíthetőségét illetően – mondta.

Az akkori polgármester hozzátette, a működőképességet mindezek ellenére sem sikerült fenntartani, és a tulajdonosváltások
eseménysora is bizonytalanságot szült. 

– Az önkormányzatot elsősorban a tevékenység továbbvitelének lehetősége, a foglalkoztatás helyzete és jövőbeni fejleményei érdeklik. A városvezetést érinti és érdekli a felé, vagy szolgáltatói felé meglévő jelentős tartozásállomány rendezhetőségének alakulása is. Az önkormányzat alapvetően a tevékenység folytatásában és az ahhoz szükséges foglalkoztatásban érdekelt. Az előállt helyzetben az egyedüli pozitívum a működés melletti felszámolás, mert ez értelmezhető a termelés továbbvihetősége szempontjából is. A városvezetés kész közreműködni a vállalat helyzetének rendezésében, hogy csakúgy, mint az elmúlt szűk évszázadban, a jövőben is alapozni lehessen erre a nagy tradíciókkal rendelkező munkakultúrára – fogalmazott a megyeszékhely korábbi polgármestere 18 éve. 

Az üggyel kapcsolatban Becsó Zsolt országgyűlési képviselő is kifejtette álláspontját 2005. áprilisában:

– Megdöbbentő az öblösüveggyár felszámolása, de nem előzmény nélküli. A probléma gyökerét én nem az elmúlt egy-két hétben látom, hanem a privatizációs eljárásban, a felelősség egyértelműen az ÁPV Rt.-t, illetve a szocialista-szabaddemokrata kormányt terheli. 2004 elején meghirdették a gyárat eladásra, a jegyzett tőke akkor 1,8 milliárd forint volt. Nem érkezett érvényes pályázat, s utána egy megmagyarázhatatlan trükkhöz folyamodtak: nem a gyárat hirdették meg, hanem annak többségi tulajdonosát, a Magyar Befektetési és
Vagyonkezelő Társaságot. 1,2 milliárd forintért vásárolták meg a cégcsoportot, benne az öblösüveggyárral – magyarázta Becsó Zsolt 18 éve.
Az országgyűlési képviselő hozzátette: hidegen hagyta a döntéshozókat, hogy az öblösüveggyár múltja, munkakultúrája mit jelent az embereknek, mit jelent a gyár a városnak. Véleménye szerint egy költségvetési lyuk betömését szolgáló, ár alatt értékesített tranzakcióval
eladták a cégcsoportot, az állam kivonult, privát kezekbe került: ettől kezdve nem lehetett befolyásolni a dolgok menetét.

Ahogy azt korábbi cikkünkben is megírtuk, a régi hagyományokra épülő, kézi gyártású, valamint félautomata technológiával előállított termékek gyártását 2012-ben újraindította a Tarján Glass Kft., ám a cég termelése 2020. májusában végleg leállt.