Salgótarján lett az ország legélhetetlenebb megyei jogú városa

Nemrégiben jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyik friss tanulmánya, amelyben a hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérési eredményeit vizsgálták a 2020–2021-es év adatai alapján. Az eredményekhez az Egyesült Nemzetek (ENSZ) által 2018-ban elfogadott célokat vették alapul. 

A magyar városok gazdasági és környezeti szempontú komplex fenntarthatósági rangsorában a 25 magyar megyei jogú város teljesítménye szerepel - köztük Salgótarjáné, aki sereghajtóként zárja a listát. A kutatás arra az eredményre jutott, hogy a nógrádi megyeszékhely a legtöbb szempont alapján a leghátrányosabb helyzetű megyei jogú város az országban.

Rendkívül nagy a munkanélküliség

Salgótarján vonatkozásában több területen is probléma jelentkezett. Az egyik legszembeötlőbb az az adat, miszerint a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a 12,4%-os országos átlaghoz mérve Salgótarjánban 33,9%. Ez a kiugró érték a második legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nagykanizsáétól (22,2%) is több mint 10 százalékponttal magasabb. 

– A korábbi „tradicionális” iparváros, szocialista város iparának leépülésével a munkalehetőségek beszűkültek és emelkedett a megye
munkanélküliségi rátája, míg Észak-Magyarország régiós átlagrátája 6,5, addig Nógrád megyéé 8,6% volt – fogalmaznak a tanulmányban. 

– A városban magas a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya, meghaladja a 33,0 ezreléket, és az egy főre jutó nettó jövedelmek vonatkozásában (1 190 865 forint) sem sokkal jobb a helyezése a 25 város rangsorában, Salgótarján ugyanis Sopron és Baja mellett sereghajtó. A korábban magasan jegyzett ipari központ mára gazdasági tényezőiben alig találja a gazdasági hanyatlásból való kilábalás stratégiáját – tették hozzá.

Kevés a munkalehetőség, magas az elköltözők száma

Az idős népesség eltartottsági rátája azokban a városokban magasabb, ahová nagyvállalatok kevésbé települtek be, illetve ahonnan a megfelelő munkalehetőségek hiánya miatt az elmúlt időszakban jelentős volt az elvándorlás. Salgótarján itt is a lista végén kullog a –11,0 ezrelékkel. 

Salgótarján alacsony szén-dioxid-kibocsátását az ipar leépülésével hozták összefüggésbe, melynek következménye az ezer lakosra jutó magas belföldi vándorlási különbözet (–11,0 ezrelék). A város tehát erőteljes elköltözési folyamat jellemezte a vizsgált időszakban. Ehhez kötik az ingatlanárak kedvezőtlen alakulását is, egy-egy lakóház átlagos négyzetméterára ugyanis Salgótarjánban a legalacsonyabb az országban: 198 ezer forint.

Nem elégedettek a városlakók az anyagi helyzetükkel

Az elégedettséggel összefüggő jelzőszámokban (mely a lakosság KSH által végzett megkérdezésére épült) az anyagi helyzet és a lakókörnyezet esetében is a legkedvezőtlenebbek között szerepel Salgótarján. 

– A város lakóinak elégedettsége a háztartásuk anyagi helyzetével (a 0–10-es skálán 5,1), illetve a lakókörnyezetük minőségével (a 0–10-es skálán 6,8), és mindkét mutatójával az utolsóhelyen végzett a vizsgált városok rangsorában – írták.

– fogalmaz elemzésében a KSH.

Több egyéb területen is elmaradások vannak

A vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy Nógrád megye innovációs képessége alacsony, az egymillió főre számított szabadalmak száma 0,83, tehát nem éri el az egy egészet sem, szemben a megyei jogú városok 9,4-es átlagával. 

Az elemzés a keletkezett települési hulladékok mennyiségére is kitért. Kimutatták, hogy Salgótarján esetében a szelektív hulladékgyűjtés aránya a többi városhoz képest rendkívül alacsony, még a 10%-ot sem éri el. 

Leépülő és nehezen élhető város lett Salgótarján

A hasonló adottságokkal, jelzőszámokkal rendelkező városokat a mérést elvégzők csoportokba sorolták és úgynevezett klaszteranalízist alkalmaztak Az eredmények értelmezése során Salgótarján került a lista levégére. Ennek okaként a város ipari múlthoz való kötődését emelték ki. Mint írták, „a tisztességes munka és gazdasági növekedés” mutatói vonatkozásában a nógrádi város lett a leggyengébb.

A kutatást elvégzők szerint a globális gazdaságban a gyorsan változó körülmények – köztük a globalizáció, ipar, mesterséges intelligencia vagy a koronavírus-járvány – új kihívások elé állította a városokat, amelyek új és innovatív megoldásokat követelnek. Hozzátették, a folyamat nyertesei az úgynevezett intelligens városok lehetnek, mivel az ilyen típusú megoldások nagyban hozzájárulhatnak a stabilitáshoz és a versenyképességhez. A fenntarthatósággal összefüggésben kiderült, a környezeti, gazdasági és társadalmi terület kulcsfontosságú a fejlesztés szempontjából.