Megyeszerte több védett műemléki értéket újítanak fel pályázati forrásból

– A 381 védett műemléki érték mintegy harmada egyházi tulajdonban van. A 105 templomból egy görögkeleti szerb, kettő református, tizennégy evangélikus, nyolcvannyolc római katolikus, utóbbiak közül egyik ferences. Ezen kívül egyházi tulajdonban van még három parókia, öt harangláb és tizenegy kápolna – tájékoztatott Tuska Csaba. 

– A templomok mindegyike funkcionál, a görögkeleti szerb templom kiállítóteremként működik. Védett templomrom található Bokoron, Cserhátszentivánon és Szécsényben. A 30 kúria és a 27 kastély hasznosítása a legváltozatosabb. Az épületekben többek között iskolák, óvodák, polgármesteri hivatalok, szállodák, múzeumok, lakások, orvosi rendelők üzemelnek. A 70 lakóház is vegyes funkcióval működik, azonban a magántulajdonú épületek jelentős része üresen áll. Mindezeken kívül található még a megyében nyolc magtár, kilenc várrom, négy kőhíd, tizenhárom kereszt, valamint három szentháromságszobor is.

Tuska Csaba kifejtette, hogy a maradék 93 védett műemléki érték közt találhatók sírkövek, melléképületek, szobrok és olyan egyéni épületek is, mint a pajta, a postaállomás, a tűztorony, az őrség laktanyája, a mauzóleum, a szatócsbolt, a major, az emlékmű és a temető. 

Mint mondta, az egyházi tulajdonú ingatlanok kivételével Nógrád megyében a védett műemléki érték tulajdonosi, használói köre rendkívül összetett. 

– A Váci egyházmegye az elmúlt egy évben tizenkét műemlék templom, egy műemlék parókia és egy hitéleti közösségi tér felújítását kezdte el. A templomoknál régészeti feltárásokra is szükség volt, több helyen jelenleg is zajlanak a munkálatok – fejtette ki az osztályvezető.

Ismertette: a beruházások kiemelkedő arányához a pályázati források nagyban hozzájárultak. 

– A kishartyáni templomban a régészeti kutatások során egy feltehetően korábbi templom falmaradványai kerültek elő. A felújítási munkálatok nem csak a belső tereket, hanem az épületek homlokzatait, illetve a közvetlen környezetet is érintik. Sok helyen szerkezeti megerősítésekre is szükség van, míg több helyszínen a belső falfestményeket is restaurálják. A bárnai templomban eddig takart festményrészek kerültek elő. A salgótarjáni Szent András templom új tetőszerkezetet kap, a református templom ingatlanán pedig – a belső felújítás mellett – közösségi ház épülhet. A megyeszékhely evangélikus templomát kívülről fogják korszerűsíteni. 

Tuska Csaba hozzátette: gyakran tapasztalt probléma a vízszintes falszigetelés hiányából adódó falvizesedés, az elektromos és gépészeti rendszerek, valamint a homlokzati nyílászárók avult műszaki állapota. 

Egyházi fejlesztés jelenleg a Váci egyházmegye kezdeményezésére 14 épületet érint, ebből a szentkúti római katolikus templom tágabb környezetének korszerűsítése az egyik legkiemelkedőbb beruházás. Nem egyházi vonalon a hollókői vár és a Benczúr kastély felújítása számít jelentős beruházásnak, utóbbinál a kert és a műterem is teljesen megújul. 

A hasznosítás hiánya veszélyezteti értékeinket | A magyar műemléki állományt csak a megfelelő állandó hasznosítás tudná hosszú távon megóvni. A  romosabb épületek esetében elsődleges a tető állagának megőrzése és a hibák kijavítása. Amíg az épület nem ázik, viszonylag védett, azonban rendszeresen vízzel érintkezve drámai gyorsaságú pusztulásnak indulhat. Tuska Csaba szerint ennek érdekében elsősorban a csapadékvíz-elvezetés szakszerű megoldására és a beázás megakadályozására érdemes összpontosítani. Hozzátette: a műemlékállomány fenntartása szempontjából tartós megoldást csak a folyamatos használat nyújthat.