Megyeszerte szelektív szemétgyűjtéssel tesznek az élhetőbb környezetért

Balassagyarmaton és még egy tucatnyi, a nyugat-nógrádi vonzáskörzetébe tartozó településen a helyi városüzemeltetési nonprofit Kft. végzi a szelektív hulladék­gyűjtést. 

Kovács Csaba, a társaság ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy több lábon áll az általuk kiépített rendszer. Egyrészt munkatársai házhoz mennek az előre bezsákolt és a kerítés elé így kihelyezett papír-, műanyag-, tetra pak- és fémhulladékért. Másrészt hozzávetőleg harminc gyűjtőszigetet is működtetnek, ahol a PET-palackoktól szabadulhat meg a lakosság. 

Balassagyarmat négy pontján pedig üveggyűjtő konténereket helyeztünk el, de egy hulladékudvar is működik a városban, ami húsz kilométeren belül teljes értékű közszolgáltatást nyújt. Vagyis ide bármilyen jellegű hulladékot – lomot és zöldet is – szállíthat az, akinek élő szerződése van erre vonatkozólag – részletezte Kovács Csaba. 

Az ügyvezető kiemelte, hogy a városgazdálkodási cég is végez az általa ellátott településeken házhoz menő zöld- és lomhulladékgyűjtést. Utóbbit előzetes bejelentés alapján, két köbméter erejéig viszik el. 

– Mindezt egy otthoni komposztálási program is támogatja, ami gyakorlatilag százszázalékos kihasználtsággal működik. Speciális edényeket biztosítottunk e célból az ügyfeleinknek, és várólista alapján lehet hozzájutni – ismertette Kovács Csaba a portálunk kérdésére. 

Mint mondta, a lakosság támogatólag fogadta, és mostanra megszokta, rendeltetésszerűen használja a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét. Kisebb-nagyobb problémák azonban akadnak. 

– Vannak, akik nehezen tudják megkülönböztetni a lomhulladékot a szelektívtől, mert a kidobandó kacat anyaga alapján próbálnak dönteni. Sokan például azt hiszik, hogy a megrepedt mosogatótálcák, a törött felmosóvödrök szelektív hulladéknak minősülnek, mert műanyagból készültek. Pedig ezek nem úgymond csomagolási szelektív hulladékok, mint amilyen a tetra pak vagy a fém italosdoboz – mutatott rá Kovács Csaba. 

Hozzátette: ez azonban eltörpül azon probléma mellett, ami a gyűjtőszigeteknél, a lerakási rend terén merül fel időről időre. Egyesek nem a bele való hulladékot helyezik a gyűjtőedénybe, illetve mellé. 

Rendszeres például a gumiabroncs vagy éppen az építkezésből fennmaradt törmelék. 

– A hulladékszigetet nem tudjuk ellenőrizni, így ott lerakják azt is, ami nem oda való – mondta. – Az illegálisan elhelyezett szemetet aztán nekünk vagy az önkormányzatnak kell elszállítani pluszköltségen, elvégre ez a feladat azé, akinek a területét érinti a hulladék – fejtette ki Kovács Csaba. Kiemelte: aki szabályszerűen akar megszabadulni a szeméttől, az nem kényszerül arra, hogy illegálisan tegye ezt meg. 

Az ügyvezető érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy a begyűjtött hulladék mennyisége évről évre nagyon változó. Mostanában inkább stagnál, hiszen több járványhullámon vagyunk túl, amikor a megszokottnál jóval többet tartózkodtak otthon az emberek. 

Elszennyeződik, ami hasznosítható | Salgótarján közigazgatási területén jelenleg 83 szelektív hulladékgyűjtő sziget működik, amelyek ürítését hetente két alkalommal végzik a VGÜ Nonprofit Kft. munkatársai. – A kisebb településeken is találhatók ilyen szelektív szigetek a lakosságszámtól függően. Heti kétszer házhoz menő, zsákos szelektív gyűjtést is végzünk 58 településen, amelynek az időpontjait a honlapunkon találják az érdeklődők – mondta Nagy László, a VGÜ Nonprofit Kft. műszaki igazgatóhelyettese. A legsúlyosabb probléma, amit tapasztaltak a cégnél az, hogy oda nem illő szemetet is tesznek az emberek az újrahasznosítható hulladékok mellé, amiket az annyira elszennyez, hogy a válogatás után sem lehet azt feldolgozni. Ez a gond főleg a szelektív gyűjtőszigeteken fordul elő, a házhoz menő gyűjtésben nem jellemző.