Már első alkalommal az íjászat megszállottjává vált a szécsényi sportoló

Versenyeken és bemutatókon vesz részt, különböző rendezvényeken népszerűsíti a szeretett sportágát. Korábban kapcsolatba került a szügyi íjászokkal, és velük együtt versenyzett, majd az egyesület felbomlását követően a magyarnándori íjászokhoz csatlakozott. Napjainkban, Szécsényben népszerűsíti a sportágat, valamint szervezi a hazai és nemzetközi versenyeket, amelynek a Várkert szép környezete ad otthont. Elmondta, hogy ezekre a versenyekre hazánk különböző részéről és a határainkon túlról egy-egy megmérettetésre 120-130 íjász érkezik a városba. Sajnos a kialakult vírushelyzet miatt az utóbbi két évben ezek a versenyek háttérbe kerültek. 

Piók atya kérésére a helyi katolikus iskolában, az intézmény vezetőjének az egyetértésével megszervezte az íjászkört, amelyet egy ideig vezetett, majd átadta a csoportot Kiss Zoltán iskolai tanárának. 

Megítélése szerint ahhoz, hogy valaki jó íjász legyen, akarat, elkötelezettség, kitartás, jó koncentrációs képesség és a sportág szeretete szükséges. Ő rendelkezik ezekkel az adottságokkal. Azt mondta, hogy az íjászok különböző íjakat használnak, de ő megmaradt az őseink által használt típusnál. Megtudtuk tőle, hogy az árak igen eltérőek. Amit ő használ, az 40-50 ezer forintba kerül, de van, amiért több száz ezer forintot kell kifizetni, s ehhez jön még hozzá az íjvessző, amelynek az ára 1300–2000 forint. 

Szólt arról, hogy a versenyeken két alapvető kategóriában mérik össze tudásukat és ügyességüket a versenyzők. Célba nyilazással, illetve műanyagból készült állatot kell eltalálni. Szécsényi lakásán serlegek és érmek sokasága tanúskodik sikeres versenyzéseiről. Minden évben részt vett a füleki nemzetközi versenyen, ahol egy alkalommal a vár legjobb íjászának bizonyult. Minden díjára büszke, de a szívéhez legközelebb ez a siker áll. 

Az utóbbi két évben a versenyek számát nagymértékben befolyásolta a koronavírus. 2020-ban még ott volt a füleki versenyen, de 2021-ben már nem tudott rajta részt venni. Mindezek ellenére 2021-ben is több helyen megmérettette magát. Ott volt a váci teremversenyen, Bujákon a háromfordulós – tavaszi, nyári, őszi – megmérettetésen. Részt vett az ózdi, a nógrádi és az apci versenyeken. Legnagyobb bánata, hogy Szécsényben, a Várkertben nem került megrendezésre a hagyományos nemzetközi verseny. 
A családját is megfertőzte az íjászattal. Helga lánya – aki biológia–testnevelő szakos tanár – 14 éves kora óta íjászkodik, és versenyekre is jár, míg Hanna lányuk a lovaglást választotta. A felesége is megszerette az íjászatot, igaz, hogy azt nem veszi a kezébe, de a versenyekre, ha teheti, akkor elkíséri a férjét és a lányát, és ott szurkol nekik.