Kimagasló szakmai tevékenységéért tüntették ki a nógrádi tűzoltót

– Hogyan került a Nógrád megyei katasztrófavédelemhez? 
– Nem először próbálkoztam, hogy tűzoltó legyek. Már 1996-ban szerettem volna ide jönni dolgozni, de akkor a nagymértékű túljelentkezés miatt sajnos nem vettek fel, viszont 2000 májusában, 31 évesen már sikerült. Gépjárművezetőként kezdtem a tűzoltói pályafutásomat, amelyet nagyon szerettem. Sokéves gépjárművezetői tapasztalat és sok-sok megtett kilométer volt mögöttem, ráadásul mindig is kedveltem a nagy méretű járműveket.

– Miért választotta ezt a szakmát? 
– Annak idején, még általános iskolás koromban részese voltam a honvédelmi és a tűzoltószakkörnek is mint úttörő. Mindkét területen jól teljesítettünk, országos versenyekre jártunk. Az tűzoltó, aki akkor tanított minket, nagy motivációt adott számomra. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy ezt a pályát választottam. Ráadásul több tűzoltó ismerősöm volt, akik elmondták, hogy milyen feladatokat látnak el, s számomra ez kihívást jelentett. Ezenkívül mindig is közel állt hozzám, hogy segítsek az állampolgárokon.

– Jelenleg milyen feladatokat lát el? 
– 2013 óta vagyok a műszaki osztály vezetője, közel áll hozzám ez a szakterület. Több tevékenységet is ellátunk, például a megyei katasztrófavédelmi gépjárműállomány üzemeltetése, a tűzoltók egyen- és védőruházattal történő ellátása, az igazgatóság által üzemeltetett ingatlanok rendben tartása, az időszakos felülvizsgálatok elvégzésének koordinálása, de a tűzoltóságokon használatos technikai eszközök üzemképességének biztosítása is ide tartozik. A felsoroltak közül talán a gépjárművek üzemeltetése áll hozzám a legközelebb, hiszen mindig azt vallottam: az a legfontosabb, hogy a tűzoltók minél gyorsabban és biztonságban kijussanak a káreset helyszínére. Így segíthetünk a bajbajutottakon, és enyhítjük a kár mértékét. Emellett fontos, hogy olyan környezetet biztosítsunk az ingatlanokban, hogy a lánglovagok komfortosan érezzék magukat a 24 órás szolgálatban.

– Hogyan tekint vissza a katasztrófavédelemnél eltöltött több mint 20 évre? Hogyan látja ezt a szakmát? 
– Mindig szorgalmasan végeztem a feladataimat. Ez az idő nem haszontalan munkavégzéssel telt el. Nem bántam meg semmit, úgy érzem, mindig olyan döntést hoztam, ami a pályámat és a szervezetet is segítette. Szerintem a tűzoltók minden napja kiemelkedő és valamilyen veszélyt rejt magában. Például egy vonulás során igazán nem egyszerű kijutni a káresethez egy 16 tonnás járművel, nagy sebességgel az egyre zsúfoltabb forgalomban. Emellett vannak olyan részei is a szakmának, amelyek sok ember számára nehezen feldolgozhatók. Ilyenkor akár pszichológus segítségére is szükség lehet. Például amikor kisgyermekek hunynak el egy bal­eset során. Szerencsés vagyok, mert ilyen esettel nem találkoztam. Ugyanakkor a társakkal is mindig megbeszéltük az átélteket, ami hatalmas segítség, így kiadhatjuk magunkból a látottakat, érzéseinket, így könnyebb őket feldolgozni.

– Melyik esetre emlékezik a legélénkebben? 
– Egyszer egy műszaki mentés után nagyon el kellett gondolkodnom, hogy vajon min múlt az életem. Egy nógrádi kis faluban villámárvíz következtében egy patak kiöntött a medréből, és a környező házaknál mellmagasságig ért a víz. Menekítettük ki az embereket a házaikból, és azt az információt kaptuk, hogy az egyik vályogházban benn van egy idős néni. Őt kutatva bementünk a társammal, az épület pedig recsegett-ropogott, ami elég félelmetes volt, de arra törekedtünk, hogy kimentsük a nénit. Aztán mikor már a házban voltunk, újabb információt kaptunk, hogy ne keressük, mert korábban a szomszédok már kihozták. Abbahagytuk a kutatást, kijöttünk az épületből, amely körülbelül öt perc múlva összedőlt. Ha ott maradunk, valószínűleg nem éljük túl az esetet.

– Mit jelent ön számára ez a szakma? Hogyan élte meg a közelmúltban kapott Nógrád Megye Szondi György-díját? 
– Segítjük az állampolgárokat, s azt tapasztalom, ezt el is ismerik az emberek, ami jó érzés. Meglepődtem, de természetesen örültem a Szondi-díjnak, és büszkeséggel töltött el, hogy elismerték a munkámat. Valamint azt is, hogy méltatták az eddig nem a katasztrófavédelem szervezetéhez tartozó, kétéves feladataim végrehajtását. A közelmúltban ugyanis a hulladékszállítással kapcsolatos szükségellátás keretén belül a Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft. nógrádmarcali telephelyén lévő és a Balassagyarmati Városüzemeltetési Nonprofit Kft. által használt gépek és gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat ideiglenesen a katasztrófavédelem végezte. Ezáltal a műszaki osztály koordinálta a járművek és az ingatlanok üzemeltetési feladatainak végrehajtását, így a hulladékszállításban nem történt fennakadás.

– Hogyan tudja a munkát és a családot összeegyeztetni? 
– Szerencsés vagyok, hiszen nagyon jó és támogató családom van. Bármilyen feladat elé is állított az élet, mindig meg tudtam beszélni a párommal. Ha az ember előrelép, akkor a feladat is több, de ezt együtt kell végigcsinálni a családdal. Mindig minden területen megkapom tőlük a támogatást.

– Mivel tölti szívesen a szabadidejét? 
– Amikor nem dolgozom, akkor a három unokámmal, imádok velük lenni. Ezenkívül van egy méhállományom, amellyel bizonyos időközönként többet kell foglalkozni. Szeretek a természetben lenni, horgászni, bár utóbbira sajnos nem jut elég idő. Összességében ki tudom tölteni a szabadidőmet, nem szoktam unatkozni.

– Milyen további céljai vannak? 
– Az intézményünk falán egy idézet olvasható: „Tiszteld a múltat, becsüld a jelent, és dolgozz a jövőért!” Azt hiszem, ez mindent elmond, és sokat jelent a számomra. Meg vagyok elégedve a munkámmal, nem szeretnék más szakterületen tevékenykedni, és örülök, hogy segíteni tudom az itt dolgozó kollégákat, így az állampolgárok megsegítéséhez is hozzájárulhatok. Ráadásul nagyszerű csapattal dolgozom, jól együtt tudunk működni.

Több területen is megállta helyét

Szabó Csaba tűzoltó alezredes gépjárművezetőként kezdte karrierjét a tűzoltóságnál, majd az alapfokú tűzoltótanfolyam elvégzését és a szükséges rutin megszerzését követően tovább bővítette szakmai ismereteit. 2008-ban elvégezte a tűzoltótechnikus-tanfolyamot, majd következő évben felvételt nyert a főiskolára, amelyet 2012-ben végzett el. Tanulmányait pedagógiai területen, andragógia szakon végezte. A szervezetnél eltöltött idő alatt ugyanis sok szakmai tapasztalatot szerzett, és több továbbképzésen is részt vett. Ugyanakkor diplomájának munkája során is hasznát veszi, például az emberekkel való kapcsolattartásban és az irányítási feladatok elvégzésben. Később, 2012-ben újabb pozíciót kapott, amely során a Salgótarjáni Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság parancsnokhelyettesi beosztásába került. Ezután 2013 februárjában a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műszaki osztályának vezetője lett, és azóta is itt teljesít szolgálatot.