A nyugalom és rend mellett negatívumai is vannak nógrádi zsákfaluknak

A zsáktelepülések jellemzője, hogy azokat csak egy irányból lehet megközelíteni, onnan tovább közút, vagy vasút nem vezet, tehát nincsen átmenő, sem más irányban egyéb forgalma. A világhálón fellelt adatok alapján szűkebb hazánkban több mint húsz ilyen település található, azonban ezek között egy kakukktojás is szerepel. A Lechner Tudásközpont által közzétett térképen ugyan Piliny is szerepel, azonban Lehoczki Szabolcs polgármester elmondta: a faluból Endrefalva felé a Magyar Közút Nonprofit Kft. által üzemeltetett úton lehet továbbhaladni, míg Szalmaterccsel egy önkormányzati fenntartású út köti össze a települést. Talán ez utóbbi az oka, hogy tévesen zsákfaluként tüntették fel az említett térképen.

– Kisecset valóban zsáktelepülés, ennek egyik legfőbb előnye, hogy nincsen átmenő forgalom. Ide csak az jut el, aki valóban el akar jönni – hangsúlyozta Pribelszki Tamás, a község első embere. – Az utóbbi két évben a faluban szinte valamennyi ingatlan és építési telek elkelt. Ebben a vírus és a kormány családtámogatási programja is közrejátszott. Nem csak a fiatalok érkeznek Kisecsetre, hanem idősebbek is. Vannak, akik csak hétvégi házat vásárolnak, de sokan itt telepednek le. A kétbodonyi tó közelsége miatt is népszerű lehet a településünk, továbbá az itt tapasztalható nyugalmat és békét is meg kell említeni.

Mint mondta, negatívum, hogy csupán egy irányban lehet munkát keresni, Romhány, Rétság és Balassagyarmat felé. Azonban napjainkban aki akar, az dolgozik.

Kovács Zoltán, Garáb polgármestere arról számolt be: véleménye szerint csak előnye van annak, hogy zsáktelepülésen élnek, a helyieket emiatt semmilyen hátrány nem éri.

– Napjainkban szinte már mindenkinek van autója, a világháló segítségével pedig pillanatok alatt elérhetünk bárkit, így szinte mindegy, hol élünk. Véleményem szerint egyre inkább felértékelődik a nyugalom és a csend szerepe az emberek életében, és manapság már nem városokban akarnak élni az emberek. Egyre fontosabbá válik a természet közelsége – fogalmazott Kovács Zoltán. – Önkormányzatunk igyekszik megkönnyíteni a helyiek életét, a falubusszal orvoshoz, bevásárolni és iskolába is eljuttatjuk azokat, akik ezt más módon nem tudják megoldani. Azonban naponta kilenc helyközi járat is bejön a településre.

Mátramindszenten az átmenő forgalom hiányát és ebből adódóan a közlekedésbiztonságot említette pozitívumként Horváth János, a falu első embere. Mint mondta, a térfigyelőkamera-rendszer kiépítésénél is előny, hogy a községet egyetlen úton lehet megközelíteni. Azt azonban hátrányként említette, hogy így kevesebben ismerik meg a falut, és nem túl jelentős a turistaforgalom.

– A nyugalom, a csend és a mérsékelt gépjárműforgalom mindenképpen előnye annak, hogy Karancsberény zsákfalu. A bűnesetek előfordulása sem számottevő – tudatta Lehoczkiné Csombor Erika polgármester. – Azonban a tömegközlekedés nem túl jó, főleg hétvégente. A nagyobb cégek által indított buszjáratok is elkerülik a falut, csak a szomszédos községig közlekednek.

A települések lélekszáma alacsony

Magyarországon 507 zsákfalu található. A Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös adatai szerint a lakosság 2,5 százaléka él e településeken. Van egy „zsákvárosunk” is, Sajóbábony. Átlagban 491-en lakják ezeket a településeket, de igen nagy a szórás: a legkevesebben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gagyapátiban laknak, itt mindössze tizenegyen élnek. A legtöbben, 7469-en pedig Nagykovácsiban laknak, ami az egyetlen zsákhelyzetű nagyközségünk – derül ki a Lechner Tudásközpont elemzéséből. Nógrád megye zsáktelepülései a következők: Tolmács, Kisecset, Berkenye, Debercsény, Iliny, Rimóc, Hollókő, Garáb, Márkháza, Lucfalva, Kisbárkány, Egyházasgerge, Szécsényfelfalu, Karancsberény, Bárna, Mátramindszent, Dorogháza, Mátraszőlős, Buják, Bokor, Bér és Nógrádsipek.