Nem minden fióka árva, ami annak látszik

Papp Ferenc, az MME Nógrád megyei helyi csoportjának elnöke elmondta: idén a szokatlanul hűvös tavaszi időjárás miatt a természetben szinte minden elcsúszott néhány héttel, így a költési időszak is. Az árva, vagy annak tűnő fiókák kapcsán is megfogalmazott néhány tanácsot a szakember.

– Az énekesmadarak első fészekalja már kirepült, míg a második költési periódus fiókái ebben az időszakban – azaz június közepén – hagyják el a madárlakot. Ez a folyamat lényegében július végére lecseng. Ugyanakkor vannak olyan fajok is, mint például a fecskék, amelyek akár még szeptemberben is röptethetnek fiatal csivitelőket. A fészekelhagyási „módszerek” tekintetében három csoportba sorolhatjuk az égi vándorokat. A vízimadarak például, miután kikeltek a tojásból, azonnal követni tudják szüleiket. Egy másik viselkedési formát képviselnek a korai fészekhagyók, úgymint a széncinegék. Ezek esetében a repülni nem, vagy csak részben tudó fiatalok a fészekhez közeli bokrokon keresnek maguknak búvóhelyet. Itt keveset mozogva rejtőznek egészen addig, amíg meg nem hallják az eleséggel érkező szülők hangját. Tehát a felnőtt madarak még néhány héten keresztül gondoskodnak a gyámoltalan ifjakról – magyarázta a szakember, majd hozzátette: a harmadik csoport átmenetet képez az előző kettő között. A részlegesen fészekhagyó madarak – például rigók – fiókái a szülők riasztó hangjára kiugrálnak az addig védelmet nyújtó lakhelyükből, ahova többé vissza sem térnek.

– A fészek elhagyása egy evolúciós viselkedési forma. Ennek célja, hogy a teljes önállósodás és a tökéletes röpképesség eléréséig a fiókák egymástól és a fészektől mindinkább eltávolodva elsajátítsák a túléléshez szükséges ismereteket a közelben tartózkodó szüleiktől. Persze előfordul, hogy az ügyetlen madárifjoncok az ágak közül leesnek a földre, ahol sokkal inkább kiszolgáltatottá válnak a ragadozóknak. A lakott területek közelében sok fiatal tollas esik például a kutyák vagy a macskák áldozatául – mondta, majd kitért az árva vagy annak tűnő kismadarakra is.

– Amennyiben a földön ücsörgő esetlen madarat talál valaki, azzal teheti neki a legjobbat, hogy visszaülteti a legközelebbi bokor ágai közé, elrejtve ezzel a házi kedvencek és egyéb ragadozók elől. A fióka hazavitele azonban mindenképpen kerülendő, hiszen ezzel többet ártanak neki megtalálói, mintha csak otthagynák a fűben – hangsúlyozta Papp Ferenc.

Az MME Nógrád megyei csoportjának elnöke azt is kifejtette, hogy minden évben felhívják a lakosság figyelmét a madarak természetes fészekelhagyási viselkedésére. Ennek ellenére ez idő tájt szinte egymás után kapják a bajba jutott fiókákról szóló bejelentéseket. A szakember elmondta: lehetőségeikhez mérten igyekeznek ellenőrizni ezeket az eseteket, beavatkozniuk azonban szerencsére csak ritkán szükséges.

– Főként a viharok után kérik a megyeiek a segítségünket. Általában úgy napi két-három esetben keresik fel a közelben élők a Salgótarjánban üzemelő madármentő állomást, míg helyszínre is rendszerint ennyiszer vonulunk. A legutóbb egy nap leforgása alatt kétszer utaztunk Balassagyarmatra, illetve Hugyagot és Nógrádszakált is megjártuk a fészket elhagyó fiókák miatt – mondta a szakember, aaki azt is elárulta, hogy idén a megszokottól többen kérték segítségüket. Ennek okát Papp Ferenc abban látja, hogy a vírushelyzet miatt az emberek több időt töltöttek otthonukban, így sokkal több földön csipogó, árva vagy annak tűnő fiatal madárral találkoztak.