Ivartalanítási program indul Nógrádban, így akarják csökkenteni a kóbor kutyák számát

A kistelepülések kutyapopulációjának „mederben tartása” és a nem kívánt szaporulat megelőzése érdekében indított ivartalanítási programot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A projekt összköltsége 50 millió forint, amely mintegy 1400 kutya ivartalanítását teszi lehetővé országszerte, fókuszában pedig a nőivarú egyedek állnak – tájékoztatott a hivatal. Becslések szerint hazánkban a kutyák mintegy tíz százaléka ivartalanított. Amíg ez az arány számottevően nem javul, addig nem várható áttörés a kóbor, illetve az állatmenhelyeken gazdára váró ebek számában sem. Bár azóta, hogy kötelezően csippel kell megjelölni az ebeket, jelentősen csökkent az ebrendészeti telepekre bekerülő kutyák száma, még így is több mint 17 ezer négylábút fogtak be az elmúlt évben hazánkban.

– Az ötvenmillió forintból megműthető 1400 jószág elenyészőnek tűnik. Azonban ha ezt a számot hattal megszorozzuk, és ez a legkevesebb amennyi kölyköt alkalmanként egy szuka világra hoz, már közel 9000 állatról beszélünk. Ha ennyi kiskutyával kevesebb fog megszületni és utcára kerülni, már az is előrelépés – fogalmazott Dallos Szilvia, a San Lazaro Állatvédő Alapítvány tagja, hozzátéve: – Mi, akik napról napra szélmalomharcot vívunk a sanyarú sorsú állatokért, minden apró lépésnek örülünk. Azonban úgy hiszem, hogy az ivartalanítási programokra folyamatosan nagy szükség lenne, hiszen ez az egyetlen módja a felesleges szaporulat megelőzésének.

Mint mondta, Nógrádban és a környező megyékben a legelkeserítőbb a helyzet. Az idei év első negyedében az alapítvány önkéntesei közel kétszáz kutyát mentettek meg az állathoz nem méltó körülmények közül. A legnagyobb baj az, hogy nyolc éve erőn felül tesznek a bajba jutott ebekért, azonban ennek nem látszik az eredménye. Amíg nincsenek ezen a téren szigorú törvények és állatvédelmi rendőrség, amely a szabályokat betartatja, addig nem is várható érdemi változás.

– Az ivartalanítás a megoldás a legtöbb problémára, ami a kóbor és rossz körülmények között tartott állatokat érinti – hangsúlyozta Dallos Szilvia. – Személy szerint kötelezővé tenném a műtétet, hiszen nap mint nap szembesülök azzal, hogy milyen sorsra jutnak a nemkívánatos jószágok. Ez mentálisan, lelkileg és anyagilag is megviseli az állat­védőket.

A legtöbb településhez hasonlóan, Mátraverebélyben is komoly gondot jelentenek az önkormányzatnak a kóbor kutyák. Folyamatosan keresik a megoldást, hiszen a falu utcáin felbukkanó ebektől félnek a helyiek.

– A Máltai Szeretetszolgálat felzárkóztató programot indított a községben. A szervezet munkatársaival közösen igyekszünk megtalálni a megoldást a fenti problémára – fogalmazott Nagy Attila polgármester, hozzátéve:

– Amennyiben szükséges, az önkormányzat anyagi támogatással is segítené az ivartalanítást, ugyanis a kóbor kutyák befogása sincs ingyen. Jó lenne, ha az emberek gondolkodásában történne változás, hiszen a felelős gazdák a saját portájukon, megfelelő körülmények között tartják az állatokat.

Számos betegség megelőzhető

A program fontos célja az ivartalanítással kapcsolatos tévhitek eloszlatása is. A beavatkozás mérsékli az ebek domináns viselkedést, visszafogja szökési hajlamukat, de csökkenti az időskori megbetegedések, például a daganatok előfordulásának esélyét is. A kutyákra nézve tehát sokkal több pozitívuma van, mint azt a legtöbben gondolják. – Egészségügyi szempontból elmondható, hogy szuka kutyák esetében számos ivarszervi betegség kiküszöbölhető a műtéttel. Egyebek mellett a gennyes méhgyulladás, a különböző ivarszervi daganatok és az emlődaganat is megelőzhető – tájékoztatott dr. Sándor Nikoletta kisállatgyógyász, szakállatorvos. A kan kutyáknál a beavatkozással elkerülhetőek az idősebb kori prosztataproblémák, illetve szintén megelőzhetőek az ivarszervi daganatok is.