Ilyen a távoktatás a Nógrád megyei szülők és pedagógusok szemével

– Számunkra az okozza a jelenlegi helyzetben a legnagyobb nehézséget, hogy a technikai feltételek nem biztosítottak a digitális oktatáshoz. Telefonon keresztül csatlakozunk az órákhoz, amiket Skype-on keresztül tart az osztályfőnök – tájékoztatott Nagy Karolina, egy harmadikos kisfiú édesanyja. Mint mondta, a családi költségvetést úgy kell megtervezni, hogy a közeljövőben számítógépet tudjanak vásárolni, azzal ugyanis egyszerűbb és kényelmesebb lehetne a tanulás. Szintén problémát jelent, hogy a tanárok nem egy felületen osztják meg a feladatokat, van, aki a Kréta alkalmazásban, más a közösségi oldalon teszi közzé az aktuális tananyagot. Ezt nyomon követni nem mindig egyszerű.

– Szociális gondozóként nem dolgozhatok otthonról, így csak délután tudom leellenőrizni, lefotózni és visszaküldeni az aznapi feladatokat. Nagy teher és felelősség hárul most a szülőkre, akiknek munka mellett a tanításban is helyt kell állni – fogalmazott Nagy Karolina.

– Úgy vélem, hogy a gyerekek nem haladnak olyan ütemben a tananyaggal, mint az iskolában. Ez persze nem a tanárok hibája, azt tapasztalom, hogy mindannyian keményen dolgoznak azért, hogy minél hatékonyabban adják át tudásukat. Bízom abban, hogy húsvét után visszatérhetnek a gyerekek az iskolapadba.

Várszegi István, a bátonyterenyei Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója arról számolt be, hogy tapasztalatai szerint a tanárok és a szülők is gyorsabban és jobban alkalmazkodtak most a digitális oktatás kihívásaihoz, mint az első hullám idején.

– Azt látom, hogy azokban a családokban, ahol lehetőség volt rá, különböző informatikai eszközöket vásároltak, ezzel is felkészülve az otthoni tanulásra. Itt az iskolában szeptember óta minden osztályban bemutattuk és kipróbáltuk a digitális oktatás lépéseit, ennek is köszönhető, hogy szinte zökkenőmentes volt az átállás – mondta Várszegi István. – Pedagógusaink találékonyak, minden felületen igyekeznek elérni a diákokat. Elsődlegesen a Kréta alkalmazást használjuk, a rendszer informatikai fejlesztése is megtörtént tavaly óta. Ezenkívül a közösségi oldalakon, a Messengeren keresztül is tartjuk a kapcsolatot a gyerekekkel és a szülőkkel.

Mint mondta, természetesen vannak olyan nehéz körülmények között élő családok, akik nem rendelkeznek semmiféle technikai eszközzel. Mivel az önkormányzat szociális étkeztetése az intézményben történik, az ebéd mellé a nyomtatott feladatokat is megkapják a diákok, amit kitöltve visszajuttatnak az iskolába. Így szinte a tanulók 99 százalékát el tudják érni.

– Persze, ahol több gyerek van, nem könnyű beosztani a számítástechnikai eszközöket, és a tanító néni varázsát semmi sem pótolhatja, mégis azt tapasztalom, hogy az oktatás minden szereplője egyre inkább alkalmazkodik a jelenlegi helyzethez – közölte az igazgató.

Egy családanyának több idő kellene, mint napi 24 óra

– Az elmúlt év tavaszához képest ugyan némileg könnyebb most a helyzet, azonban egyedülálló szülőként egy óvodás és egy alsó tagozatos gyerekkel nem egyszerű itthonról dolgozni – fogalmaz Kovács Zsófia, aki arra is kitér: – Ugyanúgy korán kelek, mint amikor indulni kellett reggelente. Annyi idő jut magamra egész nap, amíg a kávémat elkortyolom. Szerencsére a digitális oktatás már nem csak arról szól, hogy megjelölik az elvégzendő feladatokat a tanárok, a fontosabb tantárgyakat már online meg is tartják. Ekkor tudok a munkámra koncentrálni, persze nem százszázalékosan, mert az óvodást is foglalkoztatni kell, nem ülhet egész nap a tévé előtt. Mint mondta, szerencsére a munkahelyén megértik, hogy a jelenlegi helyzetben nem tud úgy teljesíteni, mint általában. Azonban az otthoni teendők sokszor halasztódnak, mert ha minden feladattal végezni szeretne, ahhoz bizony nem elég napi 24 óra.