Generációkon át tökéletesítették a nógrádi háziasszony vitaminbombáit

Régen roskadoztak a spájz polcai a nyáron és ősszel eltett lekvárok, befőttek és savanyúságok alatt. Manapság azonban egyre kevesebben főznek be gyümölcsöt és tesznek el zöldséget, a legtöbben az üzletekben vásárolják meg, ha szükségük van rá.

Cibik Tiborné szerint azonban a házi lekvárok és befőttek íze és minősége nagyságrendekkel jobb a boltban kapható termékekénél. Ráadásul igazán sok időt sem vesz igénybe a befőzés – igaz, hosszadalmasabb, mint egy bevásárlás, mert ügyelni kell az üvegek csírátlanítására és a termések megfelelő előkészítésére is.

A salgótarjáni háziasszony gyermekkora óta gyakorolja a lekvárkészítés szenvedélyét. Az alapvető fortélyokat a nagymamájától tanulta, de ma már bátrabban kísérletezik saját ötletekkel, különlegesebb fűszerekkel és kombinációkkal is.

– Amikor valaminek szezonja van, akkor naponta főzök egy-egy kisebb adag lekvárt, vagy teszek el valamilyen zöldséget, gyümölcsöt. Én és a családom is szeretjük, és így a téli időszakban van mihez nyúlni – mondta a háziasszony, aki arra is kitért, hogy a fagyasztóját is rendre megtölti a „napfény ízeivel”. Mirelit szilvából is készülhet finom dzsem.

Portálunknak azt is elárulta, hogy csipkéből a leghosszadalmasabb lekvárt készíteni. Ennél nagyon kell ügyelni a tisztításra, mert a fazékba csak a gyümölcs húsa kerülhet. A masszából egy szűrő segítségével szükséges eltávolítani az apró szőröket, mert ha azok a lekvárban maradnak, akkor emésztőrendszeri problémát okozhatnak.

– Régen úgy tartották, hogy a csipkét akkor érdemes szedni, ha megcsípte a dér. A mai időjárásnál erre nem lehet várni. Én szedés után beteszem egy kicsit a fagyasztóba és csak aztán dolgozom fel – magyarázta Cibik Tiborné.

A háziasszony azt is elmondta, hogy ő általában sokkal kevesebb cukorral dolgozik, mint azt a receptek írják. Gyümölcse válogatja, hogy melyik milyen arányban igényli az édesítést. A csipkéhez például sokkal több cukor szükséges, mint mondjuk a szilvához. Néhány gyümölcs – például az eper – olyan híg, hogy érdemes dzsemfixet használni hozzá.

Mint mondta, ő csak új üveget használ a készítmények tárolására. A savak roncsolják a fedelet. Ennyi beruházást mindenképp megér, hogy az elkészült finomság nagyobb biztonságban legyen. Egy jó lekvár ugyanis évek múlva sem veszít az értékéből. Érdemes azonban felcímkézni egyesével, hogy miből és mikor készült a termék.

Déligyümölcsből is készülhet lekvár

A narancs szezonja télen van, ilyenkor lehet a legolcsóbban megvásárolni ezt a finom déligyümölcsöt, amiből nagyon ízletes lekvárt készíthetünk. A teendő a következő: az alaposan megmosott narancs héját zöldséghámozóval vékonyan levágjuk, majd felcsíkozzuk. A gyümölcsöt kifilézzük, a kicsorgó levét felfogjuk.

Az előkészített alapanyagokat lábasba tesszük, a kevés citrom kifacsart levével és befőzőcukorral együtt. Kevergetve felforraljuk, majd közepes lángon hozzávetőleg tizenöt percig főzzük. Közben a keletkező habot is lekanalazzuk.

A lekvárt sterilizált befőttesüvegekbe tesszük, majd gondosan lezárjuk. Mindet fejjel lefelé állítjuk 5 percre, majd visszaállítjuk az üvegeket, és hagyjuk a lekvárt teljesen kihűlni. Hűvös helyen tároljuk.