A gyilkosság is megerősítette: tarthatatlan a hajléktalanhelyzet Salgótarjánban

Fényes nappal italoznak, szemetelnek, kiabálnak és kéregetnek a járókelőktől. A hajléktalanok rendszerint feltűnnek Salgótarjánban, a közterületeken, az utcákon, a buszmegállókban és az üzletek bejáratánál, ahol szemetet, vizeletet és ürüléket hagynak maguk után, fittyet hánynak a járványügyi előírásokra, és – mint sajnos a héten bebizonyosodott – bűncselekmények elkövetésére is hajlamosak. A helyiek szerint tarthatatlan a helyzet, sokan inkább kitérőket tesznek, mert félnek bizonyos közterületeken áthaladni.

A megyeszékhelyen szinte mindenhol találkozni hajléktalanokkal, akik nap mint nap bosszantják, irritálják a helyieket. Elég csak közterületi padokat említeni a Fő téren, az Erzsébet téren vagy a posta környékén, de a Pécskő út elején található szabadtéri tárlat előtt, a távolsági buszállomásnál és a Kálvárián is gyakorta tanyáznak.

– Többször előfordult már velem, a buszmegállóban és az aluljáró környékén, hogy odajöttek hozzám kéregetni: száz forint hiányzik még a buszjegyhez. Ez még a finomabbik eset, ellenben volt, hogy megfenyegettek vagy kiabáltak utánam, ha nem adtam egy kis aprót – mondta Csonka Szilvia, aki nemcsak éjszaka, nappal is tart az agresszívan viselkedő egyénektől, szerinte ugyanis nem tudni, kiből mit hoz ki az alkohol.

Az utcán élők alkalmi pihenőhelyeik mellett gyakori látvány az eldobált cigarettacsikk, a borosflakonok, a vizelettől felmaródott fal és aszfalt.

Egy nevét nem vállaló salgótarjáni hölgy arra panaszkodott, hogy a lépcsőháza bejáratától nem messze van egy pad, ahol nyáron állandó a hajléktalanok jelenléte.

– Büdösek, énekelnek és ordítoznak, de csöngettek már be az éjszaka közepén, és a szeméttárolóba is beszöktek aludni, arról nem is beszélve, hogy a ház mellett végzik a dolguk és rendszeresen kötözködnek a járókelőkkel – mondta a hölgy, aki hozzátette, hiába hívták ki többször a rendőröket, legfeljebb néhány napig tart a változás, a háztömbben lakó idősek pedig félnek.

– Ha van rá lehetőségem, akkor az Erzsébet teret nagy ívben kikerülöm, ugyanis itt állandóan kéregetnek, és ordenáré módon ordítoznak egymással az alkohol hatására – válaszolta érdeklődésünkre egy másik salgótarjáni lakos, aki szerint naponta több ezer forintot is összegyűjthetnek a kéregetéssel és nem mindegyikük lakás nélküli.

Az utcán élők miatt biztonsági őrök jelenlétére van szükség az egyik országos kereskedelmi üzletlánc salgótarjáni boltja előtt, ugyanis itt is visszatérő eset, hogy a vásárlókat azzal zaklatják, hogy visszatolják nekik a bevásárlókocsit. Úgy tűnik, hiába zavarják el őket, ottjártunkkor is találkoztunk a jelenséggel.

A megkérdezettek többsége szerint a helyzet tarthatatlan, ám a város évek óta képtelen kezelni a problémát. A salgótarjániak úgy vélik, sürgős beavatkozásra és keményebb hatósági fellépésre lenne szükség.

Megkérdeztük: Önnek milyen tapasztalata van az utcán élőkkel?

Gréczy Zsoldos Miklósné, Salgótarján: – Sajnos mi is hallottuk a rádióba a napokban történteket, de eddig még egyáltalán nem volt rossz tapasztalatunk az utcán élőkkel kapcsolatban. Nem szabad egy kalap alá venni őket, hiszen ők is emberek. Mi őszintén sajnáljuk őket, hogy elvesztették a fedelet a fejük felül és az utcára kerültek. Ha módunkban áll mindig adományozunk nekik.

Molnár Judit, Salgótarján: – Mindig is féltem, ugyanis rengeteg a rossz kinézetű alak erre felé, olyan állapotban, hogy nem tudja az ember, hogy simán részeg, vagy valami keményebbet vett magához. Hiába, hogy a híd alól már kitelepítették őket és összeszedték a szemetet, visszatérnek, és életvitelszerűen itt tanyáznak. A férjem már többször rajta kapta őket, hogy a kerítésünk tövében végzik a dolguk.

Lőrincz Teréz, Salgótarján: – Félős vagyok és nem szívesen járkálok egyedül. Például ahol történt ez a szörnyű haláleset, ami állítólag nem az első, ott biztosan nem mennék el éjszaka. Sokszor lehet hallani ugyanis, hogy pár száz forintért is leütik az embert, úgyhogy hiába ismeri az egyik ember a másikat. Honnan tudjuk, hogy kiszámítható-e? Nem tudjuk…