Szerelmes bikáktól hangosak a Nógrád megyei erdők

Szeptemberben a gímszarvasok bőgése töltötte be a levegőt. Mostanra a dámszarvasok násza, a szintén kivételes barcogás vette át a főszerepet az erdő élővilágának „koncertsorozatában”.

Osztrozics Dóra, az Ipoly Erdő Zrt. kommunikációs vezetője elmondta: az állatok védelme és nyugalmuk biztosítása érdekében fokozott óvatosságra kéri az erdőlátogatókat.

– A gímszarvasok bőgése már véget ért, ellenben a dámvadak barcogása javában tart. A szarvasok a párzási időszakban intenzívebben és többet mozognak. A balesetek elkerülése érdekében kérjük, hogy lehetőség szerint délután öt és reggel nyolc óra között senki ne tartózkodjon az erdeinkben, illetve a látogatók napközben se hagyják el a kijelölt túrautakat. Ne keressék a vadbúvó helyeket a sűrű növényzetben, mert ezzel megzavarják az állatokat! Sőt ebben az esetben meghiúsítják a barcogást is. Ilyenkor sokan útnak indulnak sötétedés után azért, hogy meghallgassák ezt a különleges eseményt. Arra kérjük az érdeklődőket, hogy e helyett inkább a csoportos, szervezett programokat válasszák. Az erdő ugyan mindenkié, de elsősorban az abban élő vadállományé és élővilágé. Ugyanakkor toleráns egymásra figyeléssel az erdőgazdálkodók, a túrázók vagy a vadászok is élvezhetik értékeit – hangsúlyozta Osztrozics Dóra.

Kiemelte, hogy a magaslesek egy-egy vadásztársaság tulajdonát képzik, azokra engedély nélkül nem szabad felmászni.

Zám Zalán, a 202-es számú Nógrád-cserháti tájegység fővadásza elmondta: a vadászatra jogosultak éves árbevételének jelentős részét a határon túlról érkező, illetve a belföldi vadászvendég számára értékesített trófeás vad teszi ki.

– A Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegység nem a kapitális trófeasúlyú gímszarvasok élőhelye. Ennek ellenére a bérvadászati lehetőség nagyon népszerű és keresett a páratlan természeti adottságok miatt. Az előző években a megyei vadgazdálkodók a visszajáró külföldi bérvadászokkal igyekeztek terítékre hozni a vadászterület kapitális agancsú egyedeit. A 2020/21-es vadászévre azonban sajnos kedvezőtlenül hatott a járványhelyzet. A bérvadásztatás nem minősül sem gazdasági, sem üzleti tevékenységnek, ezért vadászati céllal nem jöhet Magyarországra külföldi állampolgár. A külföldi vendégvadászok elmaradása miatt keletkezett hiányt a legtöbb vadászatra jogosult belföldi bérvadászokkal próbálja pótolni. A másik lehetőség, hogy a társasági tagok teljesítik az előírt tervszámokat. Mivel a hivatásos szakszemélyzetnek nincs úgynevezett lövetési kényszere, így a szarvasállomány tovább öregbíthető. Pozitív eredményeket hozhat az is, hogy a belföldi vendégvadászok számára lehetőség nyílik részt venni a szigorú selejtezési elvek szerint zajló válogatóvadászatokon is – mondta a fővadász.

Hangsúlyozta, hogy így az előírt terv maradéktalan teljesítése mellett minőségi gyarapodás érhető el.

Zám Zalán azt is hozzátette: a vadászatra jogosultak elfogadva és alkalmazkodva a helyzethez, a legjobb tudásuk szerint igyekeznek továbbra is megőrizni a magyar vadgazdálkodás határainkon túl is közismert jó hírnevét.

Nagy terhet ró a vadgazdálkodókra

A gímszarvasbikák vadászati idénye szeptember elsejétől január végéig tart. A kötelezően hasznosítandó darabszámot január végéig kell teljesíteni a vadászatra jogosultaknak. Az érett bikák csak október végéig kerülhettek terítékre. A dámszarvasok vadászati szezonja októbertől február végéig tart. Ennek az első két hónapjában az érett, később pedig a gyengébb trófeát viselő bikák kerülhetnek hasznosításra. Zám Zalán, a 202-es számú Nógrád-cserháti tájegység fővadásza kiemelte: a tudatos és felelősségteljes szakmai munka nagy terhet ró a vadgazdálkodóra. A 2019/2020-as vadászidény terítékadatai szerint Nógrád megyében 949 gímszarvasbikát és 2 ezer 964 gímtarvadat – azaz trófea nélküli egyedet –, illetve 185 dámbikát és 810 dámtarvadat ejtettek el.