2020.11.05. 07:25
Együtt küzd vadász, méhész és madarász Nógrád megyében
Közös állásfoglalást írtak alá a szántóföldek élővilágának védelméért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezetői. A cél a természeti környezet sokszínűségének megőrzése.
Nyúlvadászat után. A mezei nyulak állománya az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaság átalakulása miatt megritkult Nógrádban
Forrás: Illusztráció: MW
Fotó: Makovics Kornél
A szervezetek szerint az agrárium fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb károkat szenved a természet. A mezőgazdasági területeken a természeti sokféleség 30 százalékkal csökkent 15 év alatt, az apróvadfajok állománya vészesen fogy, a beporzó rovarfajok eltűnése is aggodalomra ad okot: 30 év alatt 75 százalékos csökkenést figyeltek meg. Az ágazatokon átívelő összefogás célja, hogy a következő időszakban nagyobb arányban részesüljenek az uniós támogatásokból azok, akik igyekeznek természetbarát módon gazdálkodni.
Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke, az OMVK Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkára lapunknak elmondta: az egyesületek érdeke közös, hiszen a szántóföldek élővilágának pusztulása az egész emberiséget fenyegeti.
Az egyre nagyobb területű, több száz hektáros földeket a gazdák többnyire gyomirtóval kezelik, ami ellehetetleníti rajtuk az életet. A gyomnövények pusztulása miatt a rovarok sem jelennek meg, így nem jut táplálék az ott fészkelő madaraknak sem. Különösen nagy gond a beporzó rovarok eltűnése, hiszen nélkülük a zöldségek és a gyümölcsök többsége sem teremne meg.
További problémát jelent az árokpartok felégetése, a mezsgyék felszántása, a vizes élőhelyek felszámolása.
A vad számára a kaszálógépek is óriási fenyegetést jelentenek: ezek sokszor olyan gyorsak, hogy az állatoknak esélyük sincs elmenekülni előlük. Bár napjainkban már léteznek hőérzékelővel felszerelt gépek, ezek egyelőre a legtöbb földművelő számára megfizethetetlenek. Az egyetlen megoldást jelenleg a láncos kaszálógépek jelentik, melyek elijesztik a vadakat, mielőtt a gép kárt tehetne bennük, azonban egyelőre ezt is kevesen használják.
A most született összefogás célja tehát az, hogy a nagyobb arányú, célirányos támogatásokkal környezetbarát gazdálkodásra ösztönözzék a gazdákat.
Nógrádban már láthatunk pozitív példát: Hajas Péter Pál Pásztótól Ecsegig húzódó földjei mellett olyan mezsgyesávok találhatók, amelyek az apróvadfajoknak adnak élőhelyet. Munkájának eredményeként szántóföldjein ma már fácánok és mezei nyulak is nagyobb számban előfordulnak.
A vadászkamara az Országos Vadgazdálkodási Alapból nyújt támogatást mindazoknak, akik szeretnének az élővilág érdekeit szem előtt tartva gazdálkodni. Ennek részeként évente országosan több száz millió forintot adnak például a vad élőhelyeinek javítására, fejlesztésére, különféle zöldítési programokra.
Ezeknek köszönhetően újra visszatérhetnek a különböző növények és állatok a szántóföldekre, ami mindannyiunk közös érdeke!