Hatékony rendszer védi a nógrádi gazdákat a jégkártól

Harmincegy talajgenerátorból áll a megye jégkármérséklő rendszere, 2018. május 1-je óta működik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gondozásában. Az eszközök közül hét automata, a többi manuális működésű.

Az egyik eszköz Fekete József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület alelnökének a kertjében áll.

– A rendszer április 15-től szeptember 30-ig üzemel. A generátorkezelők egy mobilapplikáción keresztül naponta három időpontban kapnak előrejelzést arról, hogy várható-e riasztás. Persze ezt még nem lehet készpénznek venni, hiszen az időjárás akár egy óra alatt is megváltozhat.

Amikor az Országos Meteorológiai Szolgálat viharjelzést ad ki a területre, az alkalmazás egy riasztó hanggal figyelmezteti a felhasználót. Ők azt vállalták, hogy a riasztást követő 20 percen belül elindítják a talajgenerátorokat.

– A berendezés könnyen kezelhető, csak meg kell nyitni a tartálycsapokat, így porlasztjuk az acetonos ezüst-jodid oldatot magasnyomással egy csőbe, majd meggyújtjuk – mondta Fekete József. – A levegőben a pára a hővel több ezer méteres magasságba jut fel, és megakadályozza, hogy a viharfelhőkben összetapadjanak a jégkristályok. A rendszer akkor működik jól, ha az egész területen úgymond teljes a lefedettség. A hangsúly a megelőzésen van, hiszen ha a felhő már kész jégdarabokkal érkezik – például a szomszédos országokból –, akkor már tehetetlenek vagyunk. A már összeállt, nagyobb méretű jeget az ezüst-jodid párával nem tudjuk sem visszaalakítani, sem megsemmisíteni.

Hozzátette: előfordul, hogy éjjel kell kiugrani az ágyból és beindítani a szerkezetet.

A jégkármérséklő rendszer megyénkben kihelyezett generátorai idén a legfrissebb adatok szerint július 30-a és augusztus 26-a között 11 ezer 540 órát üzemeltek.

Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei elnöke a jégkármérséklő rendszer – azaz a Jéger – működéséről elmondta: júliusban csupán Drégelypalánkról érkezett bejelentés. A településen kevés, borsónagyságú jég esett, úgy öt percig.

– Nyáron hozzávetőleg olyan 3000–4000 méteres magasságban mérhető nullafokos hőmérséklet, amikor megkezdődik a vízcseppek fagyása és a jégszemek kialakulása. Védekezés nélkül a mínusz 15 Celsius-fok alatti hőmérsékleten már kialakulnak olyan jégszemek a felhőzetben, amelyek aztán szilárd formában érik el a földet. Idén hazánkban április és július között összesen 68 jégveszélyes nap volt. Megyénkben a legtöbb – összesen húsz – jégveszélyes nap júniusban volt.

Az agrárkamara megyei elnöke emellett azt is kifejtette, hogy a meteorológiai adatsorok összehasonlítása alapján idén kevesebb heves vihar vonult át az országon, mint tavaly. Mindebből következik, hogy megyénkben a generátorok üzemeltetési ideje, így eredményei is elmaradnak a tavalyitól.

Szandai József hangsúlyozta: a Jéger hatékonysága a biztosítók adatai alapján megkérdőjelezhetetlen, hiszen a jégkár utáni kifizetések több milliárd forinttal csökkentek a beüzemelést megelőző évekhez képest.

Minden metszéspontra jut készülék

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Programban elnyert 1,8 milliárd forintból építette ki az országos lefedettséget nyújtó jégkármérséklő rendszert. Hazánkban összesen 986 talajgenerátort helyeztek el egy képzeletbeli, tízszer tíz kilométeres négyzetrács metszéspontjain. Az eszközök közül 222 automata és 764 manuális működésű. Sok kártól megmenti a mezőgazdaságot a jégkármérséklő rendszer, ugyanakkor akad, aki ellenzi működését. Fekete József, a salgótarjáni talajgenerátor kezelője elmondta: beüzemelés előtt évekig tesztelték a rendszert több megyében is. Az ezüst-jodid nevű vegyületet a gyógyászatban és az ivóvíztisztításnál is alkalmazzák, így nem valószínű, hogy használata egészségügyi kockázatot jelent, vagy környezetkárosító.