Ami másnak kacat, az a szécsényi nyugdíjas számára érték

Ami másnak használhatatlan tárgynak, idejétmúlt holminak tűnik, az a szécsényi nyugdíjas számára gyakran különleges értéket hordoz.

Jászberényi Pál felismerte, hogy az idő múlásával akár egy egyszerűnek tűnő tárgy is egyre jobban idézi a múltat, annak kulturális, társadalmi vonatkozásait. Mivel korábban telefonszerelőként dolgozott, először a félredobott, leselejtezett telefonkészülékeket, híradástechnikai eszközöket kezdte gyűjteni.

– Ma az okostelefonok világában a fiatalok el sem tudják képzelni, hogy a régi kurblis telefonok hogyan működtek, miként lehetett azokkal kapcsolatot teremteni a hálózaton keresztül – mondta.

Jászberényi Pál aztán tovább bővítette felhalmozott dolgait. Szakmájából kifolyólag sok padláson, udvarban megfordult, s gyakran elkérte az ott látott, a gazda szemében csak kacatnak tekintett tárgyakat. Hamarosan már egykori háztartási eszközök, játékok, különböző szerszámok is szaporították a szerzeményeit. Gyűjtötte a régi mezőgazdaságban használt munkaeszközöket, a kenderfeldolgozástól kezdve a faekéig.

Aztán azokat a tárgyakat, amelyek már nem fértek el a lakásában, egy kisebb építményben, vagy az udvarán, a háza előtt tárolta. A helyi színjátszócsoport is gyakran kért tőle színpadi kelléket egy-egy előadáshoz.

Végül múzeumot alakítottak ki először a Sas utcában, majd a tárlat hamarosan átkerült mai helyére, a Haynald Lajos utcába.

Múzeum létesült

Garamvölgyi Andrea, a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezetője felismerte a gyűjtemény valós értékét. Kezdeményezte, hogy a közönség is láthassa a tárgyi emlékeket. Megkérte Jászberényi Pált, hogy mutassák be az értékeket. Így nyílt meg 2014-ben a Nosztalgia Múzeum, ahová rendszerezve került be Jászberényi Pál anyaga. A múzeumban látható tárgyak 90 százaléka az ő gyűjteményéből került ki.