Lefagyott a termés, drágább lett a nógrádi szilva is

Idén jóval kevesebb szilvatermés várható a tavaszi fagyok és az aszály miatt országszerte, így megyénkben is.

Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei elnöke portálunknak elárulta, hogy tavasszal nagyon sok, térségenként legalább 8-10 fagyos éjszaka volt. Március második felétől május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket. A hideg okozta károkon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás tovább rontott a helyzeten a legtöbb termőhelyen.

– Hazánkban 6400 hektáron termesztenek szilvát. A gyümölcs 75-80 százalékát a belföldi piacon értékesítik, mintegy 20-25 százalék pedig exportra kerül. A termés fele a feldolgozóiparba megy, fele pedig a frisspiacra. Magyarországon alacsony a friss szilva fogyasztásának mértéke, de jelentős az ipari feldolgozás, leginkább lekvár, befőtt és pálinka formájában – mondta Szandai József.

Kétbodonyban nagy hagyománya van az ízletes gyümölcsnek, amelyhez kapcsolódóan minden évben rendeznek fesztivált is.

– Sajnos idén a koronavírus miatt elmaradt a népszerű eseményünk. Ám a szilvatermés sem lett igazán jó, hiszen a java része lefagyott a tavaszi fagykárok miatt – közölte Halász Judit, a település polgármestere.

A salgótarjáni piacon is kapható már a nyári finomságból. A helyi árusok is megerősítették: idén valóban jóval kevesebb termett a gyümölcsből. A szilva kilónkénti ára is emelkedett a múlt évhez képest, hiszen akkor 300 forint körül volt, most azonban 400-450 forintba kerül. Több gyümölcs is drágult idén, hiszen az időjárás nem volt kedvező idén tavasszal, így jóval kevesebb van más termésekből is.

Az egyik piaci árus elmondta, hogy azt tapasztalja, évről évre kisebb az érdeklődés a gyümölcs iránt, amelyből egyébként számos finomságot lehet készíteni.

A kazári Hunyadi Jánosné kertjében több szilvafa is van, amelynek terméséből többnyire lekvárt főz és befőttet rak el, de a pálinka egyik kiváló alapanyagaként is hasznosítható.

– Idén akkor jött a nagy hideg, amikor virágzott a fa, ezért sajnos lefagyott a termés legalább 60 százaléka – hangsúlyozta Hunyadi Jánosné, aki arra is kitért, hogy ugyanakkor, ami szilva termett, az nagyon jó minőségű.

Bel- és külföldre is kerül belőle

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye szerint a friss vagy nyers szilvaimport nem számottevő, 1000–2000 tonna körül alakul, nagyobbrészt Németországból, Macedóniából, Olaszországból és Spanyolországból érkezik. A friss vagy nyers szilvaexport azonban jelentős, évente 8000–12 000 tonna. Ennek átlagosan a fele Németországba kerül, kisebb exportpiacaink pedig Csehország, Szlovákia, Ausztria, Románia és Lengyelország. Kiderült az is, hogy szilvapüréexportunk csökken, valamint pürét nem is importálunk. Az aszalt szilvából 900–1100 tonna közé tehető az import, melynek döntő többsége Chiléből érkezik. Az export 200–400 tonna, döntően Szlovákia és Szlovénia a célországa.