2020.08.26. 13:50
A bátorságpróba sem hiányozhatott a balassagyarmati kalandtáborból
Két turnusban összesen negyven általános iskolás vehetett részt egy öt napig tartó kalandtáborban, amely a közösségi összetartozást helyezte a középpontba és az identitástudatot erősítette. Mivel 2020 a nemzeti összetartozás éve, a szervezők célja is az volt, hogy erősítsék a táborozókban a magyarság országhatárok feletti összetartozását, önazonosságunk kifejezését és védelmét.
A háborúk kialakulásáról és a szülőföld védelméről is beszélgettek a gyerekek a Huszár-villában lévő múzeumban
Forrás: NMH
Fotó: T.A.
A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ munkatársai tíz éve minden nyáron megszervezik a Gyarmati vakáció – városi kalandtábor elnevezésű tematikus összejövetelt. A találkozó tematikája minden évben valamilyen aktuális eseményhez kapcsolódik.
– Mivel az összetartozás legkisebb egysége a család, az első nap minden e köré szerveződött, ennek fontosságát igyekeztünk erősíteni a gyerekekben. A kör természetesen naponta bővült. Drámapedagógiai módszerekkel megtámogatott, mesemondással, meseírással és azok előadásával átszőtt programok fémjelezték ezt a napot, amelynek fókuszában a Só című magyar népmese állt – mesélt a programokról Jakus Juli művelődésszervező.
Második témánk szűkebb lakóhelyünk, a városunk volt. Jelen esetben a Civitas Fortissimáról, a Legbátrabb Városról beszélünk, így nem maradhatott el a bátorságpróba. A történelmi magyar harci kultúrából származó harcművészeti stílus képviselőit, a barantásokat hívtuk vendégül, akik segítettek a gyerekeket rávezetni, hogyan tudnak egymásra és önmagukra jobban odafigyelni. Ezen a napon a város nevezetességeinek felfedezésén túl a Huszár-villában üzemelő Civitas Fortissima múzeumba is ellátogattunk. Olyan témákról beszélgettünk, hogy miért alakul ki egy háború, vagy mit jelent a szülőföld védelme, és a sok apró információmorzsából végül összeállt a Legbátrabb Város története. Délután pedig korabeli történeti játszóházat tartottunk.
Fotó: T.A. / NMH
Jakus Juli elmondta, a táborozók a harmadik napon Magyarországra fordították a figyelmüket, beleértve a történelmi Kárpát-hazát is. Térbeli mesekönyvet készítettek, megismerkedtek a különböző tájegységek dialektusával, népdalaival, táncaival, viseleteivel.
A negyedik nap tematikája már az egész Földre kiterjedt. Hogy a bolygónk felszíne alatt található természeti kincseket a gyerekek számára is megfogható közelségbe hozzák, kirándulást szerveztek a salgótarjáni bányamúzeumba, hazafelé pedig megnézték a palóc Grand Canyont, a Páris-patak völgyét.
A zárónapon, az egész programhét befejező aktusaként személyes kötődéseiket tárták a többiek elé a gyerekek. Például olyan tárgyakat hoztak magukkal, és mutattak be a társaiknak, amelyek már-már családi ereklyéknek számítanak.
– Számtalan érdekes, sokszor megható történetet hallottunk, fantasztikus volt látni, hogyan hagyományozódnak egyik nemzedékről a másikra egy-egy családban a hétköznapi, ám mégis felbecsülhetetlen értékű tárgyak – vallott a közös élményekről a táborszervező, aki megerősítette: jövőre is folytatódik a gyarmati vakáció a városi kalandtáborban.
