Csuklyás patkány lett a nagylóci család kis háziállata

– Dominik kisfiam karácsonyra egy csuklyás patkányt kért ajándékba – mondta Kovácsné Szűcs Ágnes, s hozzátette: – Mivel társas állatokról van szó, célszerű párban tartani őket, ezért nem egyet, hanem két fiatalabb példányt is beszereztünk.

A csuklyás patkány a vándorpatkány laboratóriumi célokra kitenyésztett változata. Háziasítása az 1800-as évekre tehető. A tudatos tenyésztésnek köszönhetően azonban nagyon sok mindenben különböznek vadon élő társaiktól.

– Amellett, hogy nagyon alkalmazkodóak, érdekes, hogy a látásuk nem túl jó, inkább a hallásukra támaszkodnak. Kíváncsi természetűek, és hamar kézhez szoktathatóak. Azonban az éles fogaik miatt óvatosan kell őket megérinteni – magyarázta a gazdi, aki szerint ezek az állatok sokféle táplálékot elfogyasztanak, de elsősorban növényevők. Ugyanakkor a magas olajtartalmú magvakat érdemes kerülnie, vagy csak kis mennyiségben adagolni, mivel ezek fogyasztása könnyen vezethet az állat elhízásához, vagy bőrbetegséghez. Számukra a legmegfelelőbb élőhely egy nagyobb méretű ketrec, tilos őket forgácson tartani. Élettartamuk három-négy év is lehet, de ezt nagyban befolyásolják a körülmények.

A nagylóci család még csak néhányszor próbálkozott a tanításukkal, de azt már most tudják, hogy nagyon okosak és egyben remek mászók is. Ebben nagy segítségükre van a hosszú és majdnem csupasz farkuk, amivel kiválóan tudnak egyensúlyozni. A csuklyás patkányokkal kapcsolatban sok a tévhit, az egyik legérdekesebb például az, hogy fürdetni kell őket.

Kovácsné Szűcs Ágnes azonban azt mondta, hogy valójában nem szabad fürdetni őket, mert a bundájukon számukra nagyon fontos anyagok találhatóak. Az sem igaz, hogy életük során legalább egy alkalommal szaporodniuk kell, számukra megterhelő egy alom kihordása. A gazda azt javasolja, hogy tájékozódjunk, mielőtt házi kedvenccé választanánk őket.