Restaurálják és fejlesztik is az országban egyedülálló szécsényi épületet

A templomot 1334-ben, a Szent Szűz tiszteletére szentelték fel. A kolostor a XV. században szinte folyamatos építkezések során bővült, ekkor készült el a torony, a sekrestye és a szentély összeépítése.

Az országban egyedülálló a kétszintes gótikus építmény. Az emeleti teremben a hagyományok szerint II. Rákóczi Ferenc is megfordult, imádkozott, ezért a szécsényiek Rákóczi-szobaként emlegetik. Az építményegyüttes az XIV. században készült, Szécsény egyik gyöngyszeme.

A szlovákiai és a magyar Ferences Rendtartomány, a határterület ferences rendi kulturális örökségi helyszíneinek turisztikai célú fejlesztésére pályázatot nyújtott be. Magyarországon Szécsény és Szentkút kolostor műemlékeinek helyreállítására pályáztak. Az elnyert összköltség 2.939.885 euró, ebből a szécsényi kolostor műemléki felújításának első ütemére 818.791 euró fordítható. Az összegben szerepel a régészeti feltárás, a belső műemléki helyreállítás, valamint a komoly muzeális értékeket képviselő bútorzat restaurálása. A sekrestyében lassan a befejezéséhez közeledik a régészeti feltárás. Bodó Balázs, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum régésze lapunknak elmondta: azt a feladatot kapták, hogy tárják fel a sekrestye középkori padlózatát. A terv ennek a szintnek a helyreállítása, bemutatása.

– Tudjuk, hogy az évszázadok során több padlószint is beépítésre került. Most több mint fél méter mélyre leástunk, azonban a középkori padlózatot sajnos nem találtuk meg. Van viszont egy jó támpontunk. A terem közepén egy nyolcszögletű oszlop áll, amely a csillagboltozat mennyezetét tartja. Az oszlop lábazata 50 centiméter mélyen van, amely biztos támpontot ad a középkori padlózat szintjéhez – magyarázta Bodó Balázs. Szólt arról, hogy a török hódoltság idején a templom szentélyét a törökök dzsáminak használták, megtalálták az imafülkéket. Az iszlám szertartása szerint a dzsámi mellett egy rituális fürdőnek is kellett lennie. Ennek azonban nem találták meg a nyomait.

Ami a sekrestye középkori padlózatának feltárását illeti, a szakember azt mondta, hogy a XVI–XVII. században új padlózat került a helyiségbe, sajnos az alatta lévő talajt a régi padlózattal együtt kihordták, de megtaláltak azt a habarcsszintet, amelyben jól látható a padlózat lenyomata. A legutóbbi padló beépítésre az 1920-as években került sor.

A kutatók egy trónon ülő női alak rajzvázlatát is feltárták a falon. A falakat tovább vizsgálják, s abban bíznak, hogy újabb régiségekre derül fény.

A templomban felújításra kerül a négy mellékoltár. A Szent Ferenc oltár 1775-ből számazik, Alter Antal pesti asztalos alkotása. A két oldalán elhelyezett Szent Bonaventúra és Toulouse-i Szent Lajos szobra a XVIII. századi. A Szent Antal oltárt 1732-ben a Balassa és a Batthyányi család készítette. A hajó közepének bal oldalán a Fájdalmas Szűz, jobb oldalán Szent József oltára áll. A két oltár 1751-ben egy ausztriai ferences kolostorból került Szécsénybe. Felújításra kerül a szentélyben lévő faragott stallum, ahol a szerzetesek a zsolozsmájukat végzik. A stallumot 1744-ben Oszter Liberius ferences asztalos készítette. A felújítások között szerepel még a barokk szószék, valamint a komoly értéket képviselő nagyméretű barokk könyvtár állvány is.