Az összetartozás jelképeként ültettek őshonos almafát két nógrádi településen

– Mert Isten, aki a kivágott csonkból termő fát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek – ezzel a Wass Albert Tizenhárom almafa című művéből vett idézettel köszöntötte Bakos-Kiss Gábor, a Nemzeti Színház művésze az érdeklődőket azon a rendezvényen, amelyen elültettek egy almafát. Az említett műből a trianoni békediktátum századik évfordulójára készül előadás. Ehhez kapcsolódva jött létre 13 helyszínen az ünnepi faültető eseménysorozat.

Balassagyarmaton és más határ menti magyar településeken trianoni diktátum következtében közvetlenül is átélték a szétszakítottság fájdalmát és következményeit.

A város képviseletében a trianoni emlékfát örökbe fogadó Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet igazgatója, Gaál Dénes szólt a megjelentekhez, rávilágítva a palócok és a székelyek történelmében található fájdalmas párhuzamokra.

– A trianoni békediktátum országcsonkítással járó fájdalmát átélték az erdélyiek és a mi palóc elődeink is. Nem holt kőből, rideg ércből, hanem ezzel az életet hordozó, erdélyi gyökérzettel bíró, palóc földbe elültetett csemetével állítunk emléket a két népcsoport megpróbáltatásainak – mondta Gaál Dénes.

A szervezők további tervei között szerepel, hogy októberben 13 határon túli településen is ültetnek almafákat.

A nemzeti összetartozást szimbolizáló csemetékből Somoskőújfaluba is került egy.

– Somoskőújfalu négy év után, 1924. február 15-én hazatérhetett, és most a hazatért magyar földbe ültetheti be ezt a kicsiny magyar fát – mondta ünnepi köszöntőjében dr. Tóth László, a község polgármestere. – A faültetés mindig a jövőbe vetett reménységről vall, hiszen csak az ültet fát, aki reménykedve tekint a jövőre, s bízik abban, hogy a fa egyszer megnő és gyümölcsöt terem. Akár saját magának, akár a gyermekeinek, később az unokáinak. Aki nem hisz a holnapban, az nem ültet fát, hiszen évek kellenek ahhoz is, hogy legyen egy-két ehető gyümölcs. Évtizedek telhetnek el addig, míg egy fa igazán termőre fordul…

Ezután Nagy Mari, a Nemzeti Színház színművésze mondott beszédet.

– Wass Albert Tizenhárom almafa című regényéből színházi eőadás készül, erre is emlékezve az országban 12 másik helyen, nagyjából egy időben ültettünk el egy–egy kicsiny almafát, ami a száz évvel ezelőtti eseményekre hivatott emlékeztetni. A csemeték Kovács Gyula őshonos fajtamentő kertészetéből származik és az összetartozást szimbolizálja. Neki köszönhető, hogy ez a pónyik nevű almafajta egyik oltványa az óvoda udvarát fogja díszíteni. A trianoni a tragédia után Kis-Magyarországot sokan életképtelennek ítélték, de az évek során bebizonyosodott, hogy nem így van. Magyarország ma az Európai Unió megbecsült tagja, Kovács Gyula almafája pedig ennek a szimbóluma is!

A beszédek után dr. Tóth László polgármester és Nagy Mari színművésznő együtt ültette el az almafacsemetét.