Kormányzati segítség a nógrádi kisboltok reménye

A bérek és járulékok egy részének átvállalását kérte a Coop-csoport a kormánytól nem csupán saját, hanem minden magyar tulajdonban lévő kis üzlet számára. Az általuk kidolgozott javaslat szerint a 700 lakos alatti településeken működő boltok esetében 40 százalékos, a 700–1500 lakosú községekben 30 százalékos, míg az 1500–2000 lélekszámú településeken 20 százalékos bér- és járuléktámogatásra lenne szükség. Ennek fő akadálya, hogy az Európai Unió tagállamaira érvényes szabályok tiltják azt, hogy egy adott nemzetgazdasági ágazatot vagy valamilyen tevékenységet az állam – akár a költségvetési források terhére – támogasson.

Szűkebb hazánkban 3 Coop-tulajdonban lévő részvénytársaság működik. A miskolci székhelyű Unió Coop Zrt. Salgótarjánban és környékén, a szécsényi székhelyű Palóc Coop Zrt. Szécsény vonzáskörzetében működtet üzleteket. A kisvárdai székhelyű Nyírzem Coop Zrt. pedig Balassagyarmat térségében üzemelteti a Nyugat-nógrádi Coop Zrt.-től bérelt boltokat. Magyar tulajdonban lévő bolthálózat még a Reál és a CBA, azonban előbbiből megyénkben csupán egy-két üzlet, míg utóbbiból egy sem található.

– A fent említett három részvénytársaság Nógrád megyében összesen 69 üzletet tart nyitva, amelyből 53 működik 2000 lélekszám alatti településen – tudatta portálunkkal dr. Abay Nemes Gyula, a Nyugat-nógrádi Coop Zrt. vezérigazgatója, Hozzátette: szűkebb hazánkban jelentős foglalkoztatónak számítanak a társaságok, összesen 479 főt alkalmaznak. Tekintettel arra, hogy főleg a kis településeken vannak jelen, a boltok forgalma folyamatosan stagnál, vagy az áremelkedések miatt kisebb mértékben emelkedik. Elsősorban a nagyobb üzleteknek köszönhetően a forgalom évente átlagosan kettő-négy százalékkal nő. Az árrésből igen nehezen – illetve egyes esetekben sehogy nem – tudják a növekvő béreket, járulékokat és egyéb költségeket kitermelni.

Mindezek mellett azzal is szembe kell nézniük, hogy szűkebb hazánkban szinte az összes kis község lakossága évről évre csökken és öregszik. Például Honton hatszázötvenen laktak 15 évvel ezelőtt, jelenleg már csak négyszázhatvannyolcan. Sajnos ez figyelhető meg a többi falu esetében is.

– Jelenleg a kis boltok veszteségeit a rendszer nagyobb egységeinek nyereségéből fedezzük, emiatt három-nyolc üzletet kell bezárnunk évente – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve: – Mindezeken túl folyamatosan jelentkeznek a humánpolitikai problémák is. A megyében – jelentkezők hiányában – szinte egyáltalán nem képeznek kereskedelmi eladókat és henteseket. Így nehéz képzett és dolgozni akaró személyzetet találni. A jelentős béremelkedés ellenére vidéken még mindig alacsonyak a fizetések és ez egyáltalán nem vonzó a munkavállalók számára.

Dr. Abay Nemes Gyula szerint a kormánytól várt támogatás véglegesen nem oldaná meg a felsorolt problémákat, de általa még évekig nyitva lehetnének a kis boltok. Mindezek mellett azt is szeretnék elérni, hogy létrejöjjön egy pályázati alap. Ebből a bolthelyiségek korszerűsítését, valamint energiahatékonysági beruházásokat valósíthatnának meg, minimum 50 százalékos önerő biztosítása mellett.

Százával kerül rájuk lakat

A kiskereskedelmi üzlethálózat leépülése évtizedes tendencia: a KSH adatai szerint a 2005-ös csúcshoz képest 2019-re 39 ezer bolt, vagyis az üzletek negyede zárt be Magyarországon. Csak 2019 első félévében 1174 egységgel csökkent ez a szám, ezen belül csaknem félezer élelmiszerboltra került lakat. Még a magánvállalkozókhoz képest kedvezőbb helyzetben lévő magyar tulajdonosi hátterű üzletláncok is kénytelenek voltak százával felszámolni falusi üzleteiket az elmúlt években, vagy számos esetben rövidített nyitvatartást alkalmaztak. A bolt nélküli települések száma a 2005-ös 58-ról tavaly már 284-re nőtt. Szűkebb hazánkban is hasonló tendencia figyelhető meg, 2011-ben még 2600 kiskereskedelmi üzlet volt a megyében, ez a szám az elmúlt évre 2149-re csökkent.