Működik a rendszer, Nógrádban is csökkent a jégkár

Szandai József, a NAK megyei elnöke balassagyarmati sajtótájékoztatóján ismertette, hogy Európában egyedüliként Magyarországon épült ki uniós és nemzeti támogatásból az ország teljes területét lefedve a jégkárok elleni védekezés rendszere, amelynek működtetésére az agrártárca a kárenyhítési alapból évente 1,5 milliárd forintot biztosít. Az összesen 986 darab talajgenerátorból álló rendszer generátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el. Ez utóbbi feláramlással a felhőkbe jutva csökkenti a kialakuló jégszemcsék méretét.

2018-ban kezdte meg működését a jégkármérséklő-rendszer – ekkor az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasz végének és nyarának voltunk az elszenvedői. A gazdák ezt követően egy jóval nyugodtabb évre számítottak idén, de ez korántsem így történt. 2019-ben a védekezést végző generátorkezelők az április közepétől szeptember végéig tartó, 169 napos védekezési szezonban országos szinten 101 napon kaptak riasztást. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden héten négy napon.

A még a tavalyinál is szélsőségesebb időjárás miatt az összes zivatarhoz tartozó kárbejelentés közel kétszeresére – 90 százalékkal – növekedett. 2018-ban 45,5 ezer hektár, 2019-ben pedig 85 ezer hektár volt Ugyanakkor idén a jégkár arány a zivatarkárokon belül a 2018-as mintegy 50 százalékról 44 százalékra csökkent a jégkármérséklő-rendszernek következően. Ugyanez a szám 2015-2017 között több mint 84 százalék volt.

Szandai József hangsúlyozta, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. Ráadásul a határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve a szupercellák ellen nem tudunk védekezni. Azt azonban garantálni tudják, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő-rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz. Így a fokozott védekezés ellenére az ország több pontján hullott ugyan jégeső, de ez jellemzően borsó, cseresznye egy-egy esetben dió nagyságú jég volt, szemben a környező országokkal, ahol jóval nagyobb szemű jég esett.

A talajgenerátoros jégkár-mérséklő-rendszer működtetésének köszönhetően egymilliárd forinttal csökkentek a kárenyhítési alap jégkárok után kifizetett kiadásai, és több tízmilliárd forintos kártól védte meg a mezőgazdaság mellett a lakossági és önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat és eszközöket, ipari létesítményeket is.

A rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkár után járó kifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg ez az összeg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt, addig tavaly már csupán 3,2 milliárd forintot tett ki.

Riasztásra azonnal reagálnak

Megyénkben a legjobb generátorkezelőnek kiírt verseny megyei győztesei a Nagylócon élő Hegyaljai László és felesége, Hegyaljai Lászlóné lettek az idén. – Mindketten nyugdíjasok vagyunk, szinte mindig otthon vagyunk, ezért tudtuk vállalni ezt a feladatot. Amikor megkapjuk a riasztásról a telefonos utasítást, fél órán belül működésbe kell hoznunk a rendszert. Ez nálunk mindig elő van készítve, a légtartály és az oldattartály mindig fel van töltve, ezután már csak össze kell kapcsolni ezeket a részeket és egy szál gyufával működésbe hozni. Időközönként ellenőrizzük, hogy ég-e, ha hiba van, azt a központnak azonnal jelezzük. A karbantartást a férjem végzi, én az informatikai részét végzem. Nagylócon nem is volt jégeső az elmúlt két évben – mondta Hegyaljai Lászlóné.