Társkeresés a segélyhívón: halálos játékot űz minden telefonbetyár

Az ingyenesen tárcsázható 112-es segélyhívószám az Európai Unió területén 1991 óta egységes elvek alapján működik. A segélyhívást fogadó operátorok a bejelentés tartalma alapján előszűrik a bejelentéseket, így már csak azokat a hívásokat továbbítják, amelyek ténylegesen a készenléti szervek intézkedési körébe tartoznak. Emellett a központból konferenciahívást is tudnak kezdeményezni, így egyszerre tudják értesíteni a mentőket, a katasztrófavédelmet és a rendőrséget. Az elsődleges intézkedések így időveszteség nélkül megtehetők.

A segélyhívószámokat csak az életben, a testi épségben, az anyagi javakban okozott kárral, illetve a természetes és mesterséges környezet fokozott megrongálásával vagy ezek veszélyeztetésével járó esetekben szabad hívni – közölte kérdésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata.

A segélykérőnek röviden és érthetően el kell mondania, hogy mi történt. Közölni kell a bejelentő nevét, telefonszámát, majd a lehető legpontosabban a vészhelyzet helyszínére vonatkozó adatokat. Amennyiben a bejelentő nem tudja megadni a pontos címet, az operátor az úgynevezett poligon adatok alapján és pontosító kérdésekkel szűkíti a területet. Átlagosan 12–18 ezer hívást fogadnak naponta a segélyközpontok, ezek mintegy harminc százalékában szükséges a készenléti szervek intézkedése. Az ORFK megyénkben tavaly több mint negyven szándékosan félrevezető szabálysértés miatt indított eljárást.

Angyal Eszter, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője érdeklődésünkre elmondta: a szándékosan megtévesztő jelzések szabálysértésnek minősülnek és jelentős anyagi kiadást vonnak maguk után.

Egyrészt a komoly összegű vonulási költséggel rendelkező tűzoltógépjárművek ilyen esetben fölöslegesen vonulnak, másrészt pedig elvonják a hivatásos egységet egy olyan esetleges eseménytől, amely valóban azonnali tűzoltói beavatkozást igényelne, s talán a túlélést jelentené valakinek.

– Egy szándékosan megtévesztő bejelentés miatti fölösleges vonulás akár fél óra pluszidőt is jelenthet a tűzoltóknak – tette hozzá.

Angyal Eszter kiemelte: mielőtt tehát bárki felhívná szórakozásból a segélyhívó telefonszámokat, gondoljon arra, hogy az ezzel járó büntetési tételen túl embertársai életét is felelőtlenül kockáztatja. A hamis bejelentést tevő személyt ötezertől akár százötvenezer forintig terjedő összegű bírsággal sújthatja a hatóság, emellett a tűzvédelmi törvény értelmében köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére is.

2018-ban 15 alkalommal érkezett szándékosan megtévesztő jelzés a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyeletére. A segélyhívószám nem rendeltetésszerű használatát is pénzbírsággal szankcionálják, míg valótlan bejelentés esetében szabálysértési elzárás büntetés kiszabásának is helye van.

Társkeresés a segélyhívón

Az egyik Nógrád megyei településről egy hölgy több alkalommal is tárcsázta a segélyhívó vonalat azzal kapcsolatban, hogy a szomszédja őt és a kutyáját is bántalmazta. A rendőri intézkedés során minden alkalommal kiderült: valótlan a bejelentés. Szintén egy nógrádi községből tett bejelentést egy férfi, aki elmondta: három hete „csetölget” egy lánnyal Facebookon és a hölgy szeretne vele randevúzni, ám a közösségi oldalon nincs róla fénykép. A hívó aziránt érdeklődött, hogy a központban be tudják-e azonosítani a chatpartnerét. A katasztrófavédelemhez Sóshartyánból, a Béke útról tettek hamisan bejelentést egy kéménytűzről, amelyhez a salgótarjáni hivatásos tűzoltók vonultak ki. Az ellenőrzés során bajra utaló jelet nem talált az egység. Utóbb kiderült: fiatalok szórakoztak felelőtlenül az életmentőkkel.