Tanít az élet

A gyerekek gyakran találkoznak a felnőttek által feltett kérdéssel: mi leszel, ha nagy leszel?

Szerencsére gyerekkorban még nem kell kapkodni a döntéssel, hiszen nagyjából a középiskolás évekig ráérünk ezzel. Úgy gondolom a pályaválasztás egy nagyon komoly elhatározás, amely az egész hátralévő életünket befolyásolni fogja, ezért is fontos alaposan megfontolni, hogy melyik hivatást választjuk.

Emlékszem, én is hosszú tépelődést követően tettem le a voksom az egyetemi képzés mellett. Gondoltam, ott majd mindent megtanulok, amit tudnom kell a nagybetűs életről a mindennapokban. Gyorsan világossá vált a számomra, hogy sajnos ez ennél jóval összetettebb dolog. Félreértés ne essék, kétség sem férhet hozzá, hogy számos hasznos dologra tanítottak meg az oktatóim, amiért kimondhatatlanul hálás vagyok, ám néha mégis azt érzem, kissé hiányosak az ismereteim. Különösen igaz ez akkor, amikor hirtelen kellene reagálnom egy számomra váratlan szituációban.

Gyakran előfordul velem, hogy egészen másként cselekedtem volna, vagy frappánsabban válaszoltam volna egy csipkelődő megjegyzésre, ha egy kicsit több időm van a gondolataimat rendezni. Azt hiszem: egy ilyen helyzetben az egyetem padjaiban tanultaknál sokkal nagyobb szükség van arra, hogy frissen fent borotvapengeként vágjon az eszünk, ezt azonban szerintem nem lehet az iskolapadban ülve elsajátítani. Ehhez egy egészen különleges pedagógusra van szükség: magára az életre!