Madarak és fák napja

2018.05.10. 13:41

Sokkal jobb lesz madárnak és rovarnak lenni a Varjú-bércen

Húsz helyszínen, mindössze 1500 hektáron Magyarországon, 500 hektáron pedig Olaszországban kezdődött kísérleti program az őshonos erdők biológiai sokszínűségének helyreállítására. Az egyik hazai mintaterület a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben, a garábi Varjú-bércen található. A 25 hektáros tölgyes természetvédelmi célú kezelése 2015-ben kezdődött.

Faragó Zoltán

A WWF Magyarország a madarak és fák napjára készülve sajtókirándulást szervezett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) szakembereivel közösen a kísérleti területre.

 

Fotó: Faragó Zoltán/NMH

 

A helyszínen Bódis Pál, a WWF erdőprogramjának pályázati ügyintézője adott tájékoztatást az itt zajló tevékenységről. Elmondta, hogy a sok évszázados, vagy még régebbi használat miatt a tölgyesek élővilága elszegényedett, napjainkban egy-egy területen nagyjából azonos korú és méretű fák állnak. Ennek ellen­súlyozására Garábon beavatkozásokkal növelik az erdei madárfajok és a rovarok megtelepedésére alkalmas élőhelyek számát, a cél pedig a természetvédelmi erdőkezelés megvalósítása mellett a tapasztalatszerzés.

Fiatalok az erdők

Ma a magyarországi erdők alig öt százaléka száz év körüli, az elfiatalodás pedig a biológiai sokszínűség eltűnését okozza. A WWF stratégiai céljai közé tartozik ezen idős állományú erdőségek megőrzése, a munkát pedig a középkorú erdőkben már el kell kezdeni, hogy évtizedek múlva kézzelfogható eredmények legyenek. Szintén gond, hogy a nagy, homogén erdőkben kevés az elegy fafaj, a cser és a kocsánytalan tölgy mellett a gyertyán, a madárcseresznye, a virágos kőris, a juharfajok is helyet kell, hogy kapjanak. A BNPI 650 hektárnyi területtel vesz részt a kísérletben.

A gyakorlati példák között említette, hogy úgynevezett lékeket alakítanak ki a homogén erdőkben, egyes fák kivágásával vagy kiszárításával: utóbbi úgy történik, hogy gyűrűszerűen lefejtik kérgüket. Ezeknek köszönhetően több fény éri a talajszintet, fejlődésnek indulhatnak a facsemeték, kialakulhat a cserjeszint. A holt és a lassan elpusztuló fának óriási a jelentősége a természetben, például a bennük kifejlődő ragadozó rovarok képesek kordában tartani egyes erdészeti kártevők állományait. A kiszáradt ágak helyén könnyebben ácsolnak odút a harkályfajok, ezekben pedig további fajok is költenek. Az erdei élőhelyek madarainak mintegy kétharmada valamilyen formában kötődik a holt fához. A mai erdőgazdálkodás mellett csak a holt fa töredéke marad az erdőn, az ember egyfajta rendetlenségnek látja, ha ágcsomók, farakások, fatörzsek, ágak hevernek a földön, pedig ez a biológiai sokszínűséget szolgálja.

 

Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

 

Ősz Gábor, a BNPI erdészeti referense elmondta: mikroélőhely lehet levált fakéreg is. A talajon hagyott ágcsomókban jó eséllyel alakul ki hangyaboly: e rovarok jelenléte szintén nagyon fontos az erdő egészsége szempontjából.

 

Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

 

Kiemelt fotó: Faragó Zoltán/NMH

 

 

Címkék#garáb

Ezek is érdekelhetik