Új út vezethet az arborétumig

A helyi önkormányzat szeretné, ha többen megismernék a Mátra lába nyugati peremén fekvő erdős területet, amely Tuzson János, botanikusról kapta a nevét. Még 1925-ben vásárolta meg a fenyvespusztai birtokot. Itt állt néhány díszfa is, ezt Erzsébet-ligetnek nevezték el, amelyet feltehetően az 1890-es években ültettek Erzsébet királyné emlékére.

Tuzson János (Szászcsanád, 1870. május 19.) nemcsak a tari arborétum alapítója és névadója volt, hanem elismert botanikus is. Kutatóként főleg a fás növények szövettanával, növényföldrajzával és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott, de sokat tanulmányozta a bükkfa korhadásának folyamatát. Ő végezte el többek között az ipolytarnóci kovásodott ősfenyő fatörzs szövettani összehasonlító vizsgálatát, és az ő meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnóciensisnek. Tavaly egyébként emléktáblát avattak a tiszteletére Taron.

Tuzson János a területen elsősorban örökzöldeket telepített és szaporított. Ezen felül az utak és az ösvények mentén rózsabokrokat ültetett, hogy rózsaolajat állítson elő. Foglalkozott továbbá különféle gyógynövények termesztésével is. A II. világháborút követően az erdőgazdaság kezelésébe került. Ekkor csemetekeret hoztak létre, luc- és vörösfenyővel, valamint szelídgesztenyével erdősítették.

Jelenleg huszonegy fenyőféle, hat különleges lomblevelű és több cserjeritkaság alkotja a területet. A legérdekesebb az 1960 környékén ültetett atlaszcédrus, amely egyedülálló, hiszen a megyében csak ez az egy van belőle.

– A terveink között szerepel, hogy az Európa szerte ritkának számító fajt és az arborétumot jobban megismerjék az emberek – mondta Turopoli Zsolt, a falu polgármestere.

A helyi önkormányzat szívén viseli az arborétum sorsát. Éppen ezért a közelmúltban pályázatot nyújtottak be a kültéri utak felújítására, amely jelenleg elbírálás alatt áll.

– Szeretnénk, ha a falutól pár kilométerre található terület normális, járható úttal lenne elérhető mindenki számára. Az Egererdő Zrt. tulajdonában van Fenyvespusztán egy erdei iskola. Célunk, hogy a gyalogos, biciklis és lovas turizmus a felújított úton jusson el ide és az arborétumba, amelyet minél több embernek megakarunk mutatni. Tavaly egyébként nógrádikummá nyilvánították ezt a területet – közölte a polgármester.

Hozzáette: 2017-ben Tuzson János emlékére tartottak egy rendezvényt hagyományteremtő céllal, amely nagyon sikeres volt. Idén pedig május 19-én várják az érdeklődőket különféle programokkal.

Turopoli Zsolt kitért arra is, hogy nem egy olyan arborétumot kell kiépíteni, amely minden szempontból tökéletesnek számít. Hagyni kell, hogy a természet végezze a dolgát. Mint mondta van pár kidőlt fa, de ez majd elkorhad. Fontosnak tartja, hogy az emberek megismerjék azt, hogy a természet hogyan működik.

Ipolytarnócon is kutatott

Tuzson János az erdélyi Fehér megyében, Szászcsanádon született 1870. május 19-én, és Budapesten hunyt el 1943. december 18-án. A Selmec­bányai Erdészeti Akadémia tanára volt, ami a trianoni diktátum miatt Sopronba költözött.

Nemcsak a tari arborétum alapítója és névadója volt, hanem nemzetközi szinten elismert botanikus is. Kutatóként főleg a fás növények szövettanával, növényföldrajzával és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott, de sokat tanulmányozta a bükkfa korhadásának folyamatait is. Ő végezte el többek között az ipolytarnóci kovásodott ősfenyőfatörzs szövettani összehasonlító vizsgálatát, és az ő meghatározása alapján nevezték el a fajt Pinus tarnóciensis­nek. Tavaly egyébként emléktáblát is avattak tiszteletére a nevét viselő arborétumban.

Kiemelt fotó: Érdeklődő kirándulók a tari Tuzson-arborétum egyik, nagyrészt fenyőfajokból álló gyűjteményében

Fotó: Csépe Attila