Bányászat: helyben támogatják, másutt elutasítják

A beruházó célja, hogy a korábbi bánya ásványianyag-­kész­letét hasznosítsa, valamint a tevékenység miatt fennmaradt táj­sebet megszüntesse. A helyi önkormányzat támogatja a beruházás megvalósítását, a környező települések lakói azonban ellenzik, mert féltik nyugalmukat, az úthálózatot, valamint a vályogházakat.

Közmeghallgatást tartottak a minap a településen, amelynek tárgya a bányászati tevékenység újrakezdése volt. A környezeti hatásvizsgálati eljárás során a hatóságoknak az érdekeltek véleményét is figyelembe kell venniük. Az összejövetelen ismertették a tervezett be­ruházást, az azzal kapcsolatos környezeti hatásokat, majd ezek után lehetőségük volt a jelenlévőknek kér­déseik feltételére is.

Csonka Tamás, a KM Építő Kft. ügyvezetője néhány mondatban kifejtette, miért fontos a bánya megnyitása, valamint a hosszú távú tervekről, továbbá a várható környezeti hatásokról is beszámolt.

– Annak, hogy a látókörünkbe került ez a hely, az a fő oka, hogy a vállalkozásunk útépítéssel foglalkozik, és jelenleg is részt vesz a 21-es út négynyomúsításában – kezdte szavait az ügyvezető.

Hozzátette, az építőiparban iszonyatosan nagy a nyersanyaghiány. Szlovákiából hozzák be a szükséges dolgokat, amelynek köszönhetően az ottani bányák részesülnek az európai uniós támogatásokból, nem pedig a környékbeli települések. A Karancsba tervezett kitermelőhely megnyitásával elő tudnák teremteni a szükséges nyersanyagot ahhoz, hogy Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye útjainak felújítása gördülékenyen megvalósulhasson.

Bevételt remél az önkormányzat

Csabainé Freistág Erzsébet polgármester elmondta: a közmeghallgatás előtt egyeztetést folytatott a helyi képviselő-testület, amelynek kapcsán Karancsberény részéről is megfogalmazódott a vélemény. A településen élők számára a bánya nem új dolog, ugyanis valamennyien úgy nőttek fel, hogy az több alkalommal is működött. Így sokak emlékezetében élénken élhetnek még a robbantások, továbbá a föld alatt végzett munkálatok. Hozzá­tette: fontos, hogy a kitermelőhely megnyitásával jelentős iparűzési adóhoz jutna a község. A szomszédos településeknek sokkal nagyobb lehetőségük van erre, azonban Karancsberény számára – zsákfalu lévén – nem gyakran adódik ilyen kecsegtető ajánlat. A bevételből a település számos, eddig csak tervezgetett fejlesztést tudna megvalósítani.

Csonka Tamás kifejtette, húsz esztendőre terveznek, amelyből a bányaművelési szakasz 10-12 év. Ezt követően pedig a területet tovább gondozzák és a helyi igényeknek megfelelően geológiai tan­ösvényt, vagy a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas helyet alakítanak ki rajta.

Az ügyvezető hangsúlyozta, a tevékenység révén gyakorlatilag a szálló por, a hanghatás, illetve a levegő szennyezettsége nem növekszik meg. Egyedül az évi 5-6 alkalommal történő robbantást hallhatják majd a helyiek, amelyekkel a bányafalat le kell fejteni. A környező településeket – Karancslapujtőt és Karancsalját – pedig a szállítás fogja majd érinteni. A beruházás teljes egészében korszerű gépekkel valósul meg, délelőtt és délután is átlagosan húsz-húsz kamion halad majd át a falvakon.

A szakemberek mindenkit megnyugtattak, hogy ez szinte semmiféle többletzajterhelést nem fog jelenteni.

A szomszédos Karancslapujtő lakói szép számban vettek részt a közmeghallgatáson, s azok közül, akik felszólaltak, mindenki ellenezte a bányászati tevékenység megvalósítását. A legtöbben a saját nyugalmukat, illetve vályogházaikat féltették. Az egyik felszólaló azt is felvetette, hogy ennek köszönhetően akár még a faluból való elköltözés is megfordult a fejében.

Az egyik polgár megjegyezte: nagy valószínűséggel a beruházás ellen nem lehet semmit tenni. Ez esetben azonban fel kell újítani azokat az utakat, amelyeken áthaladnak a kamionok, ugyanis a sima aszfalton nem ugyanaz a zajhatás.

Május 23-ig mindenképp döntés születik az ügyben.

Csonka Tamás ügyvezető a beruházás megvalósítása mellett érveltFotó: Hüvösi Csaba/Nógrád Megyei Hírlap