Helyi közélet

2016.08.11. 10:03

Egyedülálló hun lelettel gyarapodott a Nemzeti Múzeum

fenyvesi

Egyedülállú, 125 tételből álló hun kori leletegyüttessel gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) gyűjteménye; a nyáron feltárt, restaurálás alatt álló műtárgyakból egy-két éven belül kiállítás nyílik.

Budapest-MTI. Varga Benedek, az MNM főigazgatója a leletegyüttes csütörtöki sajtóbemutatóján elmondta: a hun kori tárgyakról egy túrázó, Ehmann Gábor értesítette a múzeumot.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Szenthe Gergely ásatásvezető régész (j) beszél, mellette Varga Benedek főigazgató (b) és Ehmann Gábor fűtés- és vízvezeték-szerelő, a lelet megtalálója (b2) a 125 tételből álló, nagy értékű, hun kori leletegyüttest bemutató sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Múzeumban 2016. augusztus 11-én. Ehmann Gábor egy észak-dunántúli túraútvonal közelében, a falevelek között látott meg egy nemesfém veretet, majd a lelőhely bolygatása nélkül felvette a kapcsolatot az MNG szakembereivel. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt[/caption]

Ehmann Gábor elárulta: egy észak-dunántúli túrautvonal mellett, falevelek mellett pillantott meg egy nemesfém veretet, majd a lelőhely bolygatása nélkül felvette a kapcsolatot az MNM szakembereivel. Szenthe Gergely ásatásvezető régész hozzátette: június elején zajlott le a terepi kutatás jelentős része, majd műszeres kutatást is végeztek talajradarral és magnetométerrel.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Lábbelit díszítő garnitúra a 125 tételből álló, nagy értékű, hun kori leletegyüttest bemutató sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Múzeumban 2016. augusztus 11-én. Ehmann Gábor fűtés- és vízvezeték-szerelő, a lelet megtalálója egy észak-dunántúli túraútvonal közelében, a falevelek között látott meg egy nemesfém veretet, majd a lelőhely bolygatása nélkül felvette a kapcsolatot az MNG szakembereivel. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt[/caption]

Ezután került sor az ásatásra, melynek során kiderült, hogy egy északi tájolású platón patkó alakban földelték el a tárgyakat, nyolc-tíz csoportban. A "patkó" nyugati szárát egy nyereg és szügy- vagy farhám, keleti oldalát egy zabla és fejhám veretei alkotják, középen egy férfiviselethez tartozó együttes darabjait és egy nyílcsúcsot tártak fel.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Egy pár zabla a 125 tételből álló, nagy értékű, hun kori leletegyüttest bemutató sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Múzeumban 2016. augusztus 11-én. Ehmann Gábor fűtés- és vízvezeték-szerelő, a lelet megtalálója egy észak-dunántúli túraútvonal közelében, a falevelek között látott meg egy nemesfém veretet, majd a lelőhely bolygatása nélkül felvette a kapcsolatot az MNG szakembereivel. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt[/caption]

Szenthe Gergely elmondása szerint sír, embercsontok a leletek környezetében nem kerültek elő. Ez arra utal, hogy a tárgyak egy áldozati rítus során kerülhettek a földbe, Attila uralkodása idején - fűzte hozzá. Ezt az áldozati rítust a sztyeppei népek hagyományához kötik, melynek során bizonyos idővel a halál után tárgyakat ástak el a sír szűkebb vagy tágabb környezetében - közölte az ásatásvezető. Ebben az együttesben kimondottan a rítus számára készült tárgyak kerültek elő, használatra utaló nyomok ezért nincsenek, de a tudatos roncsolás nyomai jól megfigyelhetők - számolt be Szenthe Gergely, aki hangsúlyozta: hasonló leletegyüttest eddig még soha nem tártak fel. Az MTI kérdésére a múzeum munkatársai elmondták: a leletek restaurálása, tisztítása folyamatban van, a hun kori tárgyakat ezt követően mutatja be az MNM.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában